LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

Sérülékenységi vizsgálat, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás első lépése

Sérülékenységi vizsgálat, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás első lépése

Ahhoz, hogy az önkormányzat valóban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás motorja, a helyi tudás és képességek integráló és koordináló szereplője legyen, első lépésként fontos feltárnia a település társadalmának és természeti környezetének erőforrásait, elképzeléseit, az éghajlatváltozásnak való kitettségét, sérülékenységét, és az ahhoz való alkalmazkodó képességét. Ennek érdekében „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című, LIFE16 CCA/HU/000115 azonosítószámú (továbbiakban LIFE-MICACC) projektmegvalósítás keretében az egyik első vállalás az volt, hogy az öt partner önkormányzat – lehetőleg minél nagyobb helyi társadalmi bevonással – elvégezze településének sérülékenységi vizsgálatát.

Mi a klíma-sérülékenységi vizsgálat?

A klíma-sérülékenységi vizsgálat (SV) annak a mértékét fejezi ki, hogy egy rendszer (ki és mi) mennyire érzékeny a klímaváltozás káros hatásaira, és mennyire nem képes megbirkózni ezekkel a hatásokkal. A klímaváltozás alatt a klíma változékonyságát, illetve az extrém eseményeket egyaránt értjük. A sérülékenység mértékét (vagy más szóval, sebezhetőség) a következő három faktor alapján határozhatjuk meg:

Sérülékenység = Kitettség x Érzékenység x Alkalmazkodó képesség.

 

2018 első félévében megvalósult az I. Klímaadaptációs Tréning az öt partner önkormányzat képviselőjének bevonásával (bővebben). A tréing fő célkitűzése volt a szükséges elméleti és gyakorlati tudás, módszertan és szemlélet átadása az önkormányzatoknak, támogatva őket saját településükre vonatkozó klíma-sérülékenységi vizsgálatuk lefolytatásában. Az elsajátított ismeretekre alapozva 2018. II. negyedévében véglegesítették az önkormányzati referensek a sérülékenységi vizsgálatuk első változatát, mely alapján az alábbi állapotot vázolták fel a Partner Önkormányzatok:

Bátya a Duna mentén, a dél-alföldi régióban helyezkedik el, Kalocsától 5 km-re. A településen a mezőgazdasági jelleg dominál, a „kalocsai paprika” és első rendű fokhagyma termelésével. A nagyüzemi mezőgazdaság mellett jellemző a háztáji önellátás és a helyi piacra termelés. Bátyán országos szinten kiemelkedő a hőhullámos napok száma és várható növekedése. A csapadékos napok száma csökkeni fog, miközben az esőzések intenzitása növekszik. Ehhez kapcsolódva a száraz időszakok gyakorisága és hossza is növekedni fog a hagyományosan eleve is a szárazságnak erősen kitett településen, azonban a csapadékos időszakokban a belvíz valószínűsége is emelkedni fog. A hőhullámos napok növekedésének hatására az idősek, a gyermekek, és a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők veszélyeztetettsége tovább fokozódik. A helyi mezőgazdaság sérülékenysége is növekszik, mivel a fő termény fajták erősen vízigényesek, és egyaránt érzékenyek a szárazságra és a belvízre. Bátya a Dunából nyeri ivóvizét, ahol a működő rendszer erősen érzékeny a növekvő vízszintingadozásra. A klímaváltozás következtében várható hatásokhoz való alkalmazkodóképességet Bátya esetében negatívan befolyásolja a nagyfokú munkanélküliség, valamint a magasabb iskolai végzettség és a háztartások pénzügyi megtakarításainak alacsony aránya. A mezőgazdaságban jellemzőek a nagyobb gazdaságok, amelyek több pénzügyi erőforrással és alkalmazkodási lehetőséggel rendelkeznek. Az öntözésre használt főcsatorna azonban nem a gazdák tulajdonában van, mely szintén növeli függő helyzetüket.

Az aszályos időszakok várható növekedése és Bátya község érintettsége

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

 

Püspökszilágyon, az egyetlen dombvidéki Partner település, ahol az erózió és ebből adódó meder és műtárgy feltöltődés, valamint a gyakori villámárvizek jelentik a fő problémát. A település külterületeinek kétharmada erdő, egyharmada termőföld, ahol jórészt két gazda folytat monokultúrás termelést búzából, napraforgóból és repcéből. Emellett az állattenyésztés is jelentős. A helyi ipar és szolgáltatások vízigénye elhanyagolható. A településnek saját forrása és víztornya van, továbbá fejlett az infrastrukturális ellátottsága, közművesítése. A Szilágyi-patak felső folyásánál nem áll rendelkezésre olyan eszköz, mely alkalmas lenne nagyobb esőzések során lezúduló vizek megtartására, lassítására, ami fokozott veszélyt jelent a falu elöntésére és a termőföldek talajeróziójára nézve. Az esőzések intenzitása a jövőben várhatóan fokozódni fog, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiségre a csökkenés jellemző. Ezzel párhuzamosan a száraz időszakok hossza, de a villámárvizek gyakorisága is növekedni fog, mely nagyban növeli a mezőgazdasági termelés sérülékenységét. A nagyarányú idős lakosság is erősen érzékeny ezekre az éghajlat-változási trendekre, kiemelten a hőhullámos időszakokra, melyre az önkormányzat szociális intézkedésekkel és megfigyelő hálózattal reagál.

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

 

Rákócziújfalu a Közép-Tisza vidékén található. A környék egy része a folyószabályozások előtt árterület volt. Mára az egykori vizes élőhelyek eltűnte, és a település közigazgatási területének jelentős része intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll. Ezzel összefüggésben alacsony a gyep és erdőművelési ágak alatt lévő területek aránya. A mezőgazdasági jellegű település fő terményei a gabonafélék, az eper és a zöldségfélék. A külterületi monokultúrás termelés mellett mind a mai napig jellemző a háztáji zöldség- és gyümölcstermesztés. Jó intézményi infrastruktúrával és belterületi zöldterületekkel rendelkezik. Várhatóan az amúgy sem túl csapadékos helyi időjárás szárazabb lesz, növekedni fog az átlaghőmérséklet, illetve a hőhullámos időszakok és azok intenzitása. A háztáji gazdálkodás különösen érzékeny ezekre a környezeti változásokra. A településen az elmúlt 15-20 évben egyre gyakoribbá vált a belvíz megjelenése a tavaszi időszakban. A hosszan fennálló vízborítás lehetetlenné teszi a mezőgazdasági munkálatok nagy részének elvégzését, károsítja a kultúrákat, terméskiesést okoz. A belterületi elöntések káros hatásai között említhető, hogy számos régi építésű lakóépület felvizesesedett, állaguk megromlott, pincék váltak használhatatlanná, valamint sok gyümölcsfa pusztult ki a kertekből a belvíz következtében.

Belvízzel elöntött mezőgazdasági területek a település határában 2018 tavaszán

 

Ruzsa a Dél-Alföld homokhátságán helyezkedik el. A település egykor, a Tisza szabályozása előtt vízzel időszakosan, de jelentős felületen borított volt. A birtokszerkezete már a XIX. században is aprózódott képet mutat, ez a talajadottságokkal hozható összefüggésbe: kézi munkaigényes mezőgazdaság, főként zöldségnövények és gyümölcsök termesztése volt a jellemző. Ezeket a területek ma főleg mezőgazdasági művelésre használják, mely egyben a település legnagyobb foglalkoztató ágazata is. A térségre a mai napig jellemző szórt tanyavilág, apró földterületek, parcellák már a XIX. században kialakultak. Ruzsa intézményi és infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, bár a nagyarányú külterületi lakosság megfelelő közművekhez és úthálózathoz való hozzáférése még nem kielégítő. Az amúgy is száraz település további szárazosodása és az átlaghőmérséklet emelkedése várható, miközben a csapadékos időszakok intenzitása növekszik egyes évszakokban. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének csökkenése drasztikus. A fúrt kutakat egyre mélyebbre kell leengedni annak érdekében, hogy stabil vízbázist lehessen találni, amiből az öntözés megoldható. A vizek csökkenésével a mikroklíma szabályozó szerepük is elveszett.

A hőhullámos napok várható éves számának alakulása 2021 és 2050 között és Ruzsa érintettsége

 Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

 

Tiszatarján az Észak-Alföldön található, a Tisza nyugati partján. A település a folyószabályozás előtti tiszai ártér területén fekszik, és még ma is területének negyede az ártérhez tartozik, mely sérülékenységének fő forrása. Az áradások gyakoriságának és nagyságának növekedése, a száraz és a belvizes időszakok meghosszabbodása leginkább a mezőgazdasági termelés veszteségeiben, vízhiányos időszakokban és az invazív fajok terjedésében realizálódik. A gabona-, kukorica- és napraforgó-termesztés mellett az állattartás is igen jelentős, ezen belül a sertés és a kisszámú, de a település életét meghatározó extenzív szarvasmarhatartás az ártéren. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy minden évben melegebbek a nyarak, és egyre inkább nő a hőhullámos napok száma. A hőhullámos napok gyakorisága és intenzitása komoly egészségügyi problémát jelent. Leginkább kockázatos csoportok a hőhullámos napok alatt az idősek, gyermekek, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegségben szenvedők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A gyermekeket, fiatalokat és időseket kiszolgáló szociális intézményi hálózat jól szervezett. A hőhullámos napok számának növekedése itt is jellemzően ezen csoportok sérülékenységét növeli, melyhez hozzáadódik az allergén növények és a szúnyogok terjedése is.

 Hőhullámos napok átlagos évi száma 1961 és 2016 között és Tiszatarján érintettsége

 Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

 

Az elkészült sérülékenységi vizsgálatokban az önkormányzatok megfogalmaztak alkalmazkodási lehetőségeket és intézkedéseket is, melyek részben a LIFE-MICACC projekt keretében pilot jelleggel megvalósuló természetes vízmegtartó megoldások. Ezek a megoldások a települések vízgazdálkodásával kapcsolatos helyi adottságokra kívánnak természet közeli, alacsony költségvetésű és a helyi önkormányzat által kivitelezhető, kisléptékű megoldásokat adni, figyelve a helyi szereplők – lakosság, gazdák, civilek és vállalkozói szektor – szükségleteinek és elképzeléseinek meghallgatására és beépítésére az alkalmazkodási intézkedésekbe, tehát a valós társadalmi bevonás megvalósítására.

A sérülékenységi vizsgálatok teljes tartalma elérhető lesz a települések honlapjain:

Bátya: http://batya.hu/

Püspökszilágy: http://www.puspokszilagy.hu/

Rákócziújfalu: http://www.rakocziujfalu.hu/

Ruzsa: http://ruzsa.hu/

Tiszatarján: http://tiszatarjan.hu/

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF)