LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

Innovatív megoldások gyűjteménye

Az Innovatív megoldások gyűjteménye olyan fejlesztések, termékek, szolgáltatások adatait gyűjti össze, amelyek ökoszisztéma alapú segítséget nyújthatnak az éghajlatváltozás hatására megjelent térségi és települési vizes problémák kezeléséhez és megoldásához.
A gyűjtemény a fenntartható és ökoszisztéma alapú vízgazdálkodáshoz szükséges alapadatokat, a releváns szakemberek és szolgáltatók elérhetőségeit, valamint az egyes fejlesztések, technológiák és termékek jegyzékét tartalmazza.
A lista a LIFE-MICACC projekt során folyamatosan frissül. A felület felelős szerkesztője: Klímabarát Települések Szövetsége.

1. Megoldás neve: Vízáteresztő burkolat

Megoldás leírása: Egy vízáteresztő burkolat célja, hogy az esővíz átszivároghasson a felszínen, és bekerüljön a felszín alatti rétegekbe, vagy egy földalatti tárolóba, ami segít szabályozott módon visszaengedni azt a felszíni vizekhez. 3 típusát különböztetjük meg:

  • Teljesen vízáteresztő: Szinte minden esővíz áthalad a burkolaton az alépítménybe vagy a talajba, felszíni vízmegmaradás nélkül.
  • Részben áteresztő: perforált csövek fekszenek az alépítmény és az altalaj között, melyek segítenek a talaj befogadóképességét meghaladó mennyiségű vizet egy ideiglenes tárolóba vezetni.
  • Nem áteresztő: Perforált csövek fekszenek az alépítmény és egy nem áteresztő réteg között, így a burkolaton átjutó összes esővíz egy tárolóba jut, a talajba nem szivárog be.

Mindhárom megoldás csillapítja a heves esőzések okozta károkat, és megfelelően alkalmazva tárolni is tudja a túlfolyó vízmennyiséget. Az első két megoldás a talajba vezeti a csapadékot, így hozzájárul a talajvíz emelkedéséhez, ami bizonyos esetekben földcsuszamláshoz vezethet. A harmadik megoldás nem zavarja meg a talajvizet, hanem tárolja a túlfolyó csapadékot, majd kontrollált ütemben engedi vissza a környezetébe. Kapacitása azonban véges.

Forrás:  http://nwrm.eu/ 

Kép forrása: www.epitesimegoldasok.hu

2. Megoldás neve: Patakmedrek visszaállítása természetes állapotukba

Megoldás leírása: Patak vagy folyómeder alatt, a vízfolyás alapját értjük, beleértve a folyópartokat is. A múltban sok medret mesterségesen kibéleltek betonnal, illetve sziklákkal, ezzel módosítva az áramlás paramétereit és csökkentve a helyi fauna élővilágát, ezáltal a vegetáció sokszínűségét. A beavatkozások célja általában az árvíz megelőzése, és a mezőgazdasági érdekek kiszolgálása volt. Ez egységesítette a vízfolyás sebességét, és gyakran csökkentette a folyón való utazás idejét is. A medrek természetes állapotba való visszaállítása során eltávolítják a beton alapot, illetve minden mesterséges műtárgyat, és természetes helyettesítőket alkalmaznak, melyek segítenek helyreállítani a biodiverzitást. Ez a beavatkozás segíthet komolyan lassítani az eróziós folyamatot. Ennek a legfontosabb eleme a különböző stabilizációs technikák alkalmazása. A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha az intézkedés során helyreállítják a vegetációs takarót, és a patakmeder természetességét is. Ez általában növénytelepítéssel történik. A technikák két csoportba oszthatók komplexitásuk alapján:

  • A partok természetes állapotának visszaállítása: Ez a folyamat nem igényel komoly szakértelmet, és a közepes szintű eróziós folyamatok megállítását célozza.
  • Növény mérnöki beavatkozások: A technika során ökológiai és mérnöki elveket kombinálják, melynek segítségével medreket, partokat és lejtőket állítanak vissza növényeket használva alapanyagként, melyek élő keretet alkotnak a problémás terület körül.

Forrás: http://nwrm.eu/ 

3. Megoldás neve: Visszakanyargósítás

Megoldás leírása: A folyókanyarulatok, melyek általában U alakot vesznek fel jelentősen csökkentik az áramlás sebességét. A múltban ezeket gyakran mesterségesen kiegyenesítették a kanyarulatok átvágásával. Ennek a célja általában a folyami hajózás megkönnyítése és gyorsítása, az árvizek elleni védekezés, és új területek mezőgazdasági művelés alá vonása volt. A visszakanyargósítás folyamata során az elvágott részeket újra összekapcsolják, így lelassítva az áramlást. Ennek olyan pozitív hatásai vannak, mint a biodiverzitás növekedése, valamint a természetes ülepedés visszaállása. Ezek az újból feléledő területek rendkívül sok vízi és szárazföldi élőlénynek tudnak otthont biztosítani.

Forrás: http://nwrm.eu/ 

4. Megoldás neve: Gátak és más kereszti akadályok eltávolítása

Megoldás leírása: A gátak és más mesterséges építmények olyan akadályok, melyek szétválasztják a folyó természetes élővilágát, valamint közelükben komoly problémákat okoz az üledék kezelése is. Eltávolításukkal vissza lehet állítani a természetes áramlási irányokat, valamint az üledék és az élővilág természetes dinamikáját.

Forrás: http://nwrm.eu/ 

5. Megoldás neve: Mesterséges folyópartok eltávolítása

Megoldás leírása: A mesterséges folyópartok segítenek szabályozni a folyó medrének mozgását és változásait, ugyanakkor megakadályozzák a víz oldalirányú kapcsolódását környezetéhez. Már részleges eltávolítása is segítheti a természetes folyásirányok és dinamikák megjelenését, és egyben csökkenti az árvizek kockázatát. Ez az intézkedés előfeltétele több más vízvisszatartó megoldásnak, mint például a visszakanyargósítás vagy a medrek természetes állapotba való visszaállítása.

Ez az intézkedés kifejezetten hatásos lehet nagy méretű, felduzzasztott kavicságyas medreknél, ahol a kavicsokat folyamatosan elmossa a víz, és hiányoznak a lassú folyású védett területek, melyek megfelelőek lennének a vízi élővilágnak. Ezek a területek rendkívül fontosak a folyami halászat szempontjából, hisz sok halfaj ívási szokásai ezekhez az élőhelyekhez kötődnek. Ugyanakkor ez az egyik legnehezebben végrehajtható intézkedés, hisz a mesterséges partok gyakran kötődnek hajózási, energiatermelési, vagy árvízvédelmi érdekekhez.

Forrás: http://nwrm.eu/ 

6. Megoldás neve: TerraWay® burkolat

Megoldás leírása: A TerraWay® burkolat műgyanta és kavics vagy kőzúzalék keveréke, amelyet speciálisan járdák és kis forgalmú utak járófelületének fejlesztettek ki. Felülete kemény, jól járható, csúszásmentes és tartós. A TerraWay® burkolat a víz számára teljesen átjárható: a lehulló csapadékot az alépítménybe vezeti, ahonnan az a talajba elszivárog, a felfelé tartó talajpárát pedig átengedi. Ezen tulajdonsága miatt a zöldfelületi számításnál figyelembe vehető.

Főbb felhasználási területei: járdák, parki sétányok, személyautó forgalmú utak, kerékpárutak, járható tetők, tetőkertek, medencék környezete.

Technikai jellemzők, környezetbarát tulajdonságok:

  • erős, jól járható és tartós felület
  • járdák és kisforgalmú utak burkolására alkalmas, de megfelelő teherbírású alépítménnyel akár 12-18 t a teherbírása és terhelhetősége 100 MN/m2
  • fagyálló és UV stabil
  • porózus felületi réteg, 30-35 % pórustérfogattal
  • víz- és légáteresztő, a lehulló csapadék nem terheli a csatornarendszert
  • a növényzet gyökérzete vízhez és levegőhöz jut
  • kedvezően befolyásolja a mikroklímát: nappal kevéssé melegszik, éjszaka jobban lehűl
  • kis súrlódási ellenállású, halk
  • jól tapad, nem csúszik
  • talajvíz-semleges (LAGA ZO – korlátlan felhasználás)
  • 100 %-ban újrahasznosítható
  • természetes hatású
  • jól variálható, változatos kialakítási lehetőségek

Gyártó: TerraWay Magyarország Kft.

Szakember, fejlesztő: Csikós Áron

Elérhetőség: 2071 Páty, Május 1 utca 13.   |   info@terraway.hu   |   +36 20 447 1060   |   +36 20 521 3415

További információk, referenciák, használati útmutatók elérhetők a TerraWay Magyarország Kft. honlapján: http://www.terraway.hu

kép forrása: http://www.terraway.hu

7. Megoldás-Esővízgyűjtő tartályok

tartályok segítségével hétköznapi háztartások is könnyedén összegyűjthetik az esővizet és hasznosíthatják a  kert öntözésére. Ennek köszönhetően értékes ivóvizet takaríthatnak meg és csökkenthetik a lakóház vízfelhasználását. A víztartály ára néhány évszak alatt megtérül. A tartályokhoz csap, talpazat és az ereszcsatorna vízgyűjtő szett  igény szerint külön rendelhetőek. A tartályok mérettől függően néhány tízezer forinttól már megvásárolhatóak.

Költségesebb megoldás a komplex esővízgyűjtő rendszer, amelynek az a lényege, hogy megfelelően méretezett, egymáshoz műszakilag tartozó és illeszkedő elemekből, hosszútávon is használható rendszer alakuljon ki. A rendszer tartozékai pl. a tartályok, szivattyúk, szűrők. Természetesen a teljes rendszer ára, lényegesen magasabb mint egy hagyományos víztartály ára.

Forrás:

https://gardino.hu/collections/esovizgyujtok?gclid=CjwKCAjwv_iEBhASEiwARoemvJ0VyU072ArRsdRqSxDdJbLBgrh9SCpfQ2PdWLGf0mt2CTYDmBERTxoC0LcQAvD_BwE

https://tartalyhaz.hu/esovizgyujtes-esovizgyujto-tartaly-tartalyok-ontozes-vizgyujtes.html?gclid=CjwKCAjwv_iEBhASEiwARoemvNvAble8EgkPu2jMWgIE1de_YxS0OqAryLpygoJOmgQ8Z8EMyg6b1BoCPjgQAvD_BwE

kép forrása: https://esoviz.net

8. megoldás: Extenzív zöldtető

Az extenzív zöldtetők alacsony fenntartási igényű födémre telepített egyszintes élő zöldfelületek. Általában 8-25 cm teljes rétegvastagsággal készülnek, a zöldtető rétegrendre extenzív tetőkerti ültetőkeverék kerül, melyet alacsony vízigényű vegetációval zárunk. Ellentétben az intenzív zöldtetőkkel, a növényfajta választék determinált: pozsgások (szukkulensek) és szárazságtűrő fűfélék alkotják. Elsősorban funkcionális (vízvisszatartó, mechanikai védelmi és hőszigetelési) szempontok miatt használjuk, esztétikai értékük nem közelíti meg az intenzív tetők lüktetését.

Az alkalmazott növénytípusok (taxonok) kiválasztásakor az elsődleges szempontok a szárazságtűrés, minimális karbantartási igény, és a nagy regenerációs képesség. Magyarországon a varjúháj félék (sedumok) és egyéb pozsgás növények, szárazságtűrő fű fajták használatosak. Ezek a típusok nem nőnek magasra, 5-40 cm közti teljes kifejlett állapotot érnek el maximum. Jellemzően nem járhatóak, mint a gyepfelületek, de minimális taposást elviselnek. Legfőbb előnyük a költséghatékonyság.

Forrás:

https://greenroof.hu/mi-az-extenziv-zoldteto-59?gclid=CjwKCAjwv_iEBhASEiwARoemvBLZ-mXufUR8oVFAwxmEunYe6g0X2QwlRhTGiRO9BFSKTbqC5kTagBoCelQQAvD_BwE

https://zoldteto.hu/zoldteto-termekek/

kép forrása: https://zoldtetok.hu/

9. megoldás: Intenzív zöldtető

A zöldtetők típusai közül tetőkert esetében szinte minden olyan növény felhasználható, amelyeket a földszinti kerteknél is alkalmaznak. Erre vonatkozóan alig van korlátozás, így évelők, fűfélék, gyep, sőt akár kisebb fák is ültethetők.

Az intenzív zöldtetők a tetőkertek legértékesebb típusát jelentik.
Ugyanolyan sokoldalúan hasznosíthatók, mint a talajszinti kertek, azonban fenntartásuk intenzív ápolással jár. Elnevezésük – intenzív – is a gyakori, rendszeres gondozási igényre utal.
Klímánkon minőségi fenntartás csak automata öntözőrendszer telepítése révén lehetséges. Egy intenzív zöldtető építésének lehetőségei bőségesek, amely magas beruházási költségekkel jár. Mértéke az építési- és vegetációs anyaghasználat függvényében alakul. Az intenzív zöldtető tehát értékesebb, mint az extenzív viszont lényegeseb magasabb a kivitelezés és a fenntartás költsége is.  

Forrás:

https://zoldtetoepites.hu/zoldtetok-tipusai/

https://zoldteto.hu/zoldteto-termekek/

kép forrása: https://zoldtetok.hu/

10. megoldás: Zöld homlokzatok

Lugasokat  már  i.e.  4000  körül  is  készítettek  az  ókori  Egyiptomban  és  Babilóniában.  Eleinte csak bortermő szőlőt (Vitis vinifera), majd néhány ezer évvel később Görögországban borostyánt (Hedera helix) és rózsaféléket (Rosa sp.) is telepítették.

A     zöldhomlokzatok     esetén     a     telepített     növény     kapaszkodási     formája     és     támrendszerigénye alapján két gyakrabban alkalmazott típust különböztethetünk meg. A   közvetlenül   az   épület   falán   járulékos   gyökereikkel   (pl.   borostyán)   vagy   tapadókorongos     ágkacsukkal     (pl.     vadszőlő)     megkapaszkodni     képes     növényfajok alkalmazásakor nincs szükség támrendszerre. Azon növényeknél melyek csak támasztékra képesek felfutni, kiegészítő szerkezeti megoldások szükségesek. A  homlokzatokat  nem  csak  alulról  hanem  a  tető  felől  is  be  lehet  futtatni.  Ennél  a  ritkábban   alkalmazott   típusnál   a   lecsüngő   futónövényeket   a   tetőkertbe   telepítik.   Ez   a   megoldás külön támrendszert nem igényel.

Forrás:

https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/zoldtetotanulmany.pdf

kép forrása: greenfo.hu

11. megoldás: Esőkertek

Az esőkert hihetetlenül praktikus, sok mindenben a segítségünkre lehet.  Az esőkert hihetetlenül praktikus, sok mindenben a segítségünkre lehet, éppen ezért ajánlom nektek is cikkünket, melyből minden kiderül az esőkertekről és azok kialakításáról, tartsatok velem ma is!

Az éghajlatváltozásnak köszönhetően világszerte változik az esőzések gyakorisága, jellege és a lehulló víz mennyisége, aminek következtében bizonyos helyeken kevesebb a csapadék, mint eddig, míg máshol többet mérnek a megszokottnál. E változások miatt kezdenek egyre népszerűbbé válni az esőkertek. Az esőkert egy olyan kiásott terület, ami lehetővé teszi a víz sík felületekről való elvezetését – ilyen területek például a háztetők, a kocsifeljárók, az utak a teraszok stb. A víz így nem jut el a helyi csatornarendszerig, és nem tehet károkat a ház alapjában vagy a porta többi részén. Egy esőkert ráadásul ízlésesen is kialakítható, így akár udvarod ékes dísze is lehet amellett, hogy rendkívül hasznos! Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az esőkertek nem kerti tavak – nem sokkal az esőzés után a víz eltűnik belőlük, és éppen olyan szárazak lesznek, mint kert többi része. Éppen ezért csapadékszegény időszakban az  esőkertet is öntözést igényel.

Forrás:

https://kertesz.blog.hu/2017/08/20/mi_az_az_esokert

https://www.agraroldal.hu/esokert.html

kép forrása: gardenista.hu

12. megoldás: Felszíni szikkasztás

A városi burkolt felületeken a legnagyobb probléma a  drasztikusan lecsökkenő a talajba beszivárgó víz mennyisége, aminek következménye a megnövekedett lefolyás és a csökkent párolgás. Ennek megfelelően a vízérzékeny tervezés célja:

  • a víz helyben tartásával,
  • a lefolyás csökkentése
  • a párologtatásra képes felületek növelése.

A fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás egyik elsődleges célja  ilyen területek létrehozása a felszíni szikkasztás által, mely nem csak a legolcsóbb, de a leg-természetesebb módszer is. A növénnyel fedett felületek nem csak esztétikusak, de a földszemcsék és a gyökerek szövedéke alaposan meg is szűri a vizet. Ezért általánosan elmondható, hogy a lassú, nagyobb területen eloszló, zárt növénytakarón átszivárgó szikkasztás a legelőnyösebb. Helyhiány vagy rosszabb vízáteresztő képességű talaj esetén a szikkasztófelület földalatti szikkasztóval való kombinálásra, vagy ki-váltásra szorulhat. Ha a csapadékvíz nem a növény-takarón keresztül kerül a szikkasztóba, gondoskodni kell a víz előtisztításáról. Erősen kötött talajtípusoknál már csak a tározás jöhet szóba. Itt szintén fontos a vízminőség ellenőrzése az eutrofizáció és az eltö-mődés megakadályozására.

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_csapdek_10_01_online.pdf

13. megoldás: Városi közművek környezetbarát kialakítása

A  városi közművek környezetbarát kialakítása során arra kell  odafigyelni, hogy a csapadékvíz helyben tartásának hatására csökken a csatornába jutó vízmennyiség és ezzel a rendszer túlterheltsége. Olyan területek problémáira is megoldást jelenthet ez, melyek jelenleg egyáltalán nem rendelkeznek csapadékvíz-csatornázással. A lefolyás lassítása és a zöld-felületek tisztító hatása a befogadó patakok vízminőségére is pozitív hatással van és csökkenti a villámár-vizek valószínűségét.

A csapadékvíz szállítására  szolgáló közműrendszert, úgy kell lehetőség szerint kialakítani, hogy a a föld feletti megoldások, nyílt vápák és árkok használata kerüljön előtérbe.

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_csapdek_10_01_online.pdf

14. megoldás: Kéktető

Különösen a sűrű belvárosi környezetben lehet nagy jelentősége a lapostetők potenciális víztározó kapacitásának. A lapos-tetők felületét sekély medenceként hasznosítva jelentős mennyiségű csapadék tartható vissza, melynek nagy része elpárolog. Ezzel csökkenthető a csapadékcsúcs és a városi hősziget effektus.

Megfelelő teherbírású épületszerkezet esetén a kéktető kialakítása egyszerű és olcsó megoldás. Kéktető legegyszerűbben a 2%-nál kisebb lejtésű tetőkön alakítható ki, ennél nagyobb lejtés esetén osztóelemek építhetőek be, melyek növelik a kapa-citást és lassítják a lefolyást. Kritikus szempont, hogy a tető vízszigetelésének tökéletesnek kell lennie. A vízréteg vastagsága maximum 12 cm. A tározótér a szigetelés ballasztjaként sokszor mosott kavicsréteggel borított. A medencékhez hasonlóan szükség van lefolyóra, mellyel a tető vízteleníthető, és túlfolyóra, mely a tető kapacitásán felüli csapadékot vezeti el. A lefolyó víz bevezethető felszíni vagy felszín alatti tisztító, szikkasztó elemekbe. A lassú lefolyás előnyös, mert növeli a párolgást, de az algásodás megakadályozása érdekében a víz maximális tartózkodási ideje a tetőn 72 óra.

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_csapdek_10_01_online.pdf

kép forrása: https://alternativenergia.hu

15. megoldás: Útfásítás 

Az  útmenti sorfák kiemelt lineáris elemei a városi zöldinfrastruktúrának. Az útfásításnak különösen azokon a területeken nagy a jelentősége, ahol a sűrű beépítés miatt szinte egyáltalán nincs lehetőség zöldfelületen való szikkasztásra. A fák felveszik a talaj-ból a vizet és nagy felületen elpárologtatják azt, ami akár 10°C-kal is hűtheti a levegőt a közvetlen környezetében. Az útsorfák élettartama általában jóval rövidebb, mint az erdei egyedeké. Mivel egy átlagos fa 20 éves kora körül éri el azt a koronaméretet, mikortól a városi klíma és ökoszisztéma igazán értékes elemévé válik, a lehető legkedvezőbb életkörülményeket kell biztosítani, hogy a fák megérjék ezt a kort.

Az első három évben elengedhetetlen a megfelelő karózás és a kellő víz- és tápanyag utánpótlás, a későbbiekben pedig a szükséges faápolási teendők elvégzése. Az építkezések során védeni kell a fák gyökérzónáját a roncsolódástól, a talajtömörödéstől és a vegyi anyagok, építőanyagok bemosódásától és kerülni kell a szórósó használatát télen!

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_6_online%20verzio.pdf

kép forrása: https://budapest.hu/

16. megoldás: Drénárok

A drénárok esetében az érkező csapadékvíz közvetlenül a drénrétegbe, majd onnan a környező talajrétegbe kerül. Előnyük a nagy kapacitás és az igen gyors vízfelvétel. Mivel a kavicsréteg felett nem található növényzet és finomabb talajréteg, a csapadékvíz hordalékaival együtt szűretlenül kerül a drénbe. Ez előbb-utóbb eltömíti a pórusokat, ezért a drénárok rendszeres tisztításra szorul. Emellett a szűretlen csapadékvíz a talajvíz minőségére is kockázatot jelenthet. Az említett hátrányok miatt ezen eszköz alkalmazása kevésbé javasolt.

Az drénárok hátránya, hogy eltömődhet, ezért néhány évente (a környezetből bemosódó szennyeződések mennyiségétől és típusától függően) tisztításra szorul. Az elkoszolódott felső kavicsréteget ki kell emelni, és a szennyeződések eltávolítása után visszahelyezni.

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_6_online%20verzio.pdf

kép forrása: www.bamer.eu

17. megoldás: Szűrőárok

A szűrőárok az esőkerthez hasonlóan beültetett süllyesztett terület, ám fő funkciója a víztisztítás. A kettő közötti szerkezeti különbség a talajréteg felépítése és a vízszigetelt fenék. Az enyhén szennyezett csapadékvizet először az árokba ültetett nö-vényzet gyökere és egy finom szemcsés talajréteg szűri meg. Ezután a víz egy átmeneti rétegbe kerül, amely megakadályozza a homokos termőréteg bemosódását a drénbe. A szűrt víz végül egy kavicsos drénrétegbe jut, ahonnan dréncső vezeti el egy szikkasztó- vagy tározóelembe, vagy végső esetben a csatornába. A gyökérzónás tisztítóhoz hasonlóan a szűrőárkot általában vízzáró fólia választja el az altalajtól, ezért szikkasztásra nem alkalmas. Az árok rézsűs oldalfala a szikkasztóárokhoz hasonló, gyepes kialakítású is lehet, így növelhető a kapacitása.

A beültetett tisztítózóna mélysége maximum 30 cm, termőrétege 20-30 cm vastag. Ezalatt 10 cm vastag, kisebb szemű átmeneti kavicsréteg vagy egy réteg geotextília, majd a kapacitástól függően méretezett drénréteg következik. A rézsűfelület maximum 1:2 meredekségű. Alkalmazása a vízzáró réteg miatt független a meglévő talaj minőségétől, akár szennyezett talaj esetén is alkalmazható. Az eliszapolódás megakadályozásához fontos, hogy az erózió minimális legyen az árok környezetében. Fontos a csapadék bejutási pontjainak megfelelő kialakítása (a beömlési pontnál a víz útjának burkolása, illetve szükség esetén a lefolyás lassítása kőszórással). A növényzet beálltáig a rézsűfelület kókuszrosttal stabilizálható

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_6_online%20verzio.pdf

18. megoldás: Győkérzónás víztisztitás

A gyökérzónás víztisztító a természetes mocsarakat imitáló, a vizet tározó, valamint a talaj és a növényzet segítségével tisztító terület. Alkalmas lehet például az egyesített hálózat túlfolyóiból kijutó, vagy a csapadékcsatornában gyűjtött víz tisztítására a befogadóba kerülés előtt. A víz előtisztítás után kerül a náddal borított területre, majd a talajrétegen lassan átszűrődve a gyökér-zóna alatt lévő dréncsöveken keresztül távozik. A gyökérzónás tisztítók optimális működésének számos kritériuma van, ám ha ezek teljesülnek, hatékonyak és kevés beavatkozást igényelnek. Teljes tisztítóhatásukat a növényzet beálltától (kb. 3 év) fejtik ki. z előtisztító és a víz továbbítását szolgáló elemek rendszeresen felülvizsgálandóak, a lerakódásokat szükség esetén el kell távolítani. A dréncsövek tisztításához egyik végük a felszínre ér és nyitható. A vízminőség rendszeres ellenőrzést igényel.

Forrás:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_6_online%20verzio.pdf

19. megoldás: Rőzse- és rönkgátak

Rőzsegátak: Olyan uszadékfából, rőzséből készült többnyire apró gátak, amelyek részben áteresztik a vizet. Alacsony vízállásnál így az összes vizet tovább tudják engedni, növekvő vízhozamnál viszont a víz jelentős részét kiterelik a folyó árterére, csak annyi vizet engedve tovább, amennyi nem okoz elöntést a településen. Ezzel megnövelik a gyülekezési időt, és csökkentik az árvízcsúcsot.

Rönkgátak: A megoldás ettől eltekintve költséghatékony, hiszen a rönkgátak ideális esetben helyben kivágott faanyagból épültek.

kép forrása: www.wwf.hu

 

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF)