Innovatív megoldások gyűjteménye
Az Innovatív megoldások gyűjteménye olyan fejlesztések, termékek, szolgáltatások adatait gyűjti össze, amelyek ökoszisztéma alapú segítséget nyújthatnak az éghajlatváltozás hatására megjelent térségi és települési vizes problémák kezeléséhez és megoldásához.
A gyűjtemény a fenntartható és ökoszisztéma alapú vízgazdálkodáshoz szükséges alapadatokat, a releváns szakemberek és szolgáltatók elérhetőségeit, valamint az egyes fejlesztések, technológiák és termékek jegyzékét tartalmazza.
A lista a LIFE-MICACC projekt során folyamatosan frissül. A felület felelős szerkesztője: Klímabarát Települések Szövetsége.
1. Megoldás neve: Vízáteresztő burkolat
Megoldás leírása: Egy vízáteresztő burkolat célja, hogy az esővíz átszivároghasson a felszínen, és bekerüljön a felszín alatti rétegekbe, vagy egy földalatti tárolóba, ami segít szabályozott módon visszaengedni azt a felszíni vizekhez. 3 típusát különböztetjük meg:
- Teljesen vízáteresztő: Szinte minden esővíz áthalad a burkolaton az alépítménybe vagy a talajba, felszíni vízmegmaradás nélkül.
- Részben áteresztő: perforált csövek fekszenek az alépítmény és az altalaj között, melyek segítenek a talaj befogadóképességét meghaladó mennyiségű vizet egy ideiglenes tárolóba vezetni.
- Nem áteresztő: Perforált csövek fekszenek az alépítmény és egy nem áteresztő réteg között, így a burkolaton átjutó összes esővíz egy tárolóba jut, a talajba nem szivárog be.
Mindhárom megoldás csillapítja a heves esőzések okozta károkat, és megfelelően alkalmazva tárolni is tudja a túlfolyó vízmennyiséget. Az első két megoldás a talajba vezeti a csapadékot, így hozzájárul a talajvíz emelkedéséhez, ami bizonyos esetekben földcsuszamláshoz vezethet. A harmadik megoldás nem zavarja meg a talajvizet, hanem tárolja a túlfolyó csapadékot, majd kontrollált ütemben engedi vissza a környezetébe. Kapacitása azonban véges.
Forrás: http://nwrm.eu/
Kép forrása: www.epitesimegoldasok.hu
2. Megoldás neve: Patakmedrek visszaállítása természetes állapotukba
Megoldás leírása: Patak vagy folyómeder alatt, a vízfolyás alapját értjük, beleértve a folyópartokat is. A múltban sok medret mesterségesen kibéleltek betonnal, illetve sziklákkal, ezzel módosítva az áramlás paramétereit és csökkentve a helyi fauna élővilágát, ezáltal a vegetáció sokszínűségét. A beavatkozások célja általában az árvíz megelőzése, és a mezőgazdasági érdekek kiszolgálása volt. Ez egységesítette a vízfolyás sebességét, és gyakran csökkentette a folyón való utazás idejét is. A medrek természetes állapotba való visszaállítása során eltávolítják a beton alapot, illetve minden mesterséges műtárgyat, és természetes helyettesítőket alkalmaznak, melyek segítenek helyreállítani a biodiverzitást. Ez a beavatkozás segíthet komolyan lassítani az eróziós folyamatot. Ennek a legfontosabb eleme a különböző stabilizációs technikák alkalmazása. A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha az intézkedés során helyreállítják a vegetációs takarót, és a patakmeder természetességét is. Ez általában növénytelepítéssel történik. A technikák két csoportba oszthatók komplexitásuk alapján:
- A partok természetes állapotának visszaállítása: Ez a folyamat nem igényel komoly szakértelmet, és a közepes szintű eróziós folyamatok megállítását célozza.
- Növény mérnöki beavatkozások: A technika során ökológiai és mérnöki elveket kombinálják, melynek segítségével medreket, partokat és lejtőket állítanak vissza növényeket használva alapanyagként, melyek élő keretet alkotnak a problémás terület körül.
Forrás: http://nwrm.eu/
3. Megoldás neve: Visszakanyargósítás
Megoldás leírása: A folyókanyarulatok, melyek általában U alakot vesznek fel jelentősen csökkentik az áramlás sebességét. A múltban ezeket gyakran mesterségesen kiegyenesítették a kanyarulatok átvágásával. Ennek a célja általában a folyami hajózás megkönnyítése és gyorsítása, az árvizek elleni védekezés, és új területek mezőgazdasági művelés alá vonása volt. A visszakanyargósítás folyamata során az elvágott részeket újra összekapcsolják, így lelassítva az áramlást. Ennek olyan pozitív hatásai vannak, mint a biodiverzitás növekedése, valamint a természetes ülepedés visszaállása. Ezek az újból feléledő területek rendkívül sok vízi és szárazföldi élőlénynek tudnak otthont biztosítani.
Forrás: http://nwrm.eu/
4. Megoldás neve: Gátak és más kereszti akadályok eltávolítása
Megoldás leírása: A gátak és más mesterséges építmények olyan akadályok, melyek szétválasztják a folyó természetes élővilágát, valamint közelükben komoly problémákat okoz az üledék kezelése is. Eltávolításukkal vissza lehet állítani a természetes áramlási irányokat, valamint az üledék és az élővilág természetes dinamikáját.
Forrás: http://nwrm.eu/
5. Megoldás neve: Mesterséges folyópartok eltávolítása
Megoldás leírása: A mesterséges folyópartok segítenek szabályozni a folyó medrének mozgását és változásait, ugyanakkor megakadályozzák a víz oldalirányú kapcsolódását környezetéhez. Már részleges eltávolítása is segítheti a természetes folyásirányok és dinamikák megjelenését, és egyben csökkenti az árvizek kockázatát. Ez az intézkedés előfeltétele több más vízvisszatartó megoldásnak, mint például a visszakanyargósítás vagy a medrek természetes állapotba való visszaállítása.
Ez az intézkedés kifejezetten hatásos lehet nagy méretű, felduzzasztott kavicságyas medreknél, ahol a kavicsokat folyamatosan elmossa a víz, és hiányoznak a lassú folyású védett területek, melyek megfelelőek lennének a vízi élővilágnak. Ezek a területek rendkívül fontosak a folyami halászat szempontjából, hisz sok halfaj ívási szokásai ezekhez az élőhelyekhez kötődnek. Ugyanakkor ez az egyik legnehezebben végrehajtható intézkedés, hisz a mesterséges partok gyakran kötődnek hajózási, energiatermelési, vagy árvízvédelmi érdekekhez.
Forrás: http://nwrm.eu/
6. Megoldás neve: TerraWay® burkolat
Megoldás leírása: A TerraWay® burkolat műgyanta és kavics vagy kőzúzalék keveréke, amelyet speciálisan járdák és kis forgalmú utak járófelületének fejlesztettek ki. Felülete kemény, jól járható, csúszásmentes és tartós. A TerraWay® burkolat a víz számára teljesen átjárható: a lehulló csapadékot az alépítménybe vezeti, ahonnan az a talajba elszivárog, a felfelé tartó talajpárát pedig átengedi. Ezen tulajdonsága miatt a zöldfelületi számításnál figyelembe vehető.
Főbb felhasználási területei: járdák, parki sétányok, személyautó forgalmú utak, kerékpárutak, járható tetők, tetőkertek, medencék környezete.
Technikai jellemzők, környezetbarát tulajdonságok:
- erős, jól járható és tartós felület
- járdák és kisforgalmú utak burkolására alkalmas, de megfelelő teherbírású alépítménnyel akár 12-18 t a teherbírása és terhelhetősége 100 MN/m2
- fagyálló és UV stabil
- porózus felületi réteg, 30-35 % pórustérfogattal
- víz- és légáteresztő, a lehulló csapadék nem terheli a csatornarendszert
- a növényzet gyökérzete vízhez és levegőhöz jut
- kedvezően befolyásolja a mikroklímát: nappal kevéssé melegszik, éjszaka jobban lehűl
- kis súrlódási ellenállású, halk
- jól tapad, nem csúszik
- talajvíz-semleges (LAGA ZO – korlátlan felhasználás)
- 100 %-ban újrahasznosítható
- természetes hatású
- jól variálható, változatos kialakítási lehetőségek
Gyártó: TerraWay Magyarország Kft.
Szakember, fejlesztő: Csikós Áron
Elérhetőség: 2071 Páty, Május 1 utca 13. | info@terraway.hu | +36 20 447 1060 | +36 20 521 3415
További információk, referenciák, használati útmutatók elérhetők a TerraWay Magyarország Kft. honlapján: http://www.terraway.hu
kép forrása: http://www.terraway.hu
7. Megoldás-Esővízgyűjtő tartályok
tartályok segítségével hétköznapi háztartások is könnyedén összegyűjthetik az esővizet és hasznosíthatják a kert öntözésére. Ennek köszönhetően értékes ivóvizet takaríthatnak meg és csökkenthetik a lakóház vízfelhasználását. A víztartály ára néhány évszak alatt megtérül. A tartályokhoz csap, talpazat és az ereszcsatorna vízgyűjtő szett igény szerint külön rendelhetőek. A tartályok mérettől függően néhány tízezer forinttól már megvásárolhatóak.
Költségesebb megoldás a komplex esővízgyűjtő rendszer, amelynek az a lényege, hogy megfelelően méretezett, egymáshoz műszakilag tartozó és illeszkedő elemekből, hosszútávon is használható rendszer alakuljon ki. A rendszer tartozékai pl. a tartályok, szivattyúk, szűrők. Természetesen a teljes rendszer ára, lényegesen magasabb mint egy hagyományos víztartály ára.
Forrás:
kép forrása: https://esoviz.net
8. megoldás: Extenzív zöldtető
Az extenzív zöldtetők alacsony fenntartási igényű födémre telepített egyszintes élő zöldfelületek. Általában 8-25 cm teljes rétegvastagsággal készülnek, a zöldtető rétegrendre extenzív tetőkerti ültetőkeverék kerül, melyet alacsony vízigényű vegetációval zárunk. Ellentétben az intenzív zöldtetőkkel, a növényfajta választék determinált: pozsgások (szukkulensek) és szárazságtűrő fűfélék alkotják. Elsősorban funkcionális (vízvisszatartó, mechanikai védelmi és hőszigetelési) szempontok miatt használjuk, esztétikai értékük nem közelíti meg az intenzív tetők lüktetését.
Az alkalmazott növénytípusok (taxonok) kiválasztásakor az elsődleges szempontok a szárazságtűrés, minimális karbantartási igény, és a nagy regenerációs képesség. Magyarországon a varjúháj félék (sedumok) és egyéb pozsgás növények, szárazságtűrő fű fajták használatosak. Ezek a típusok nem nőnek magasra, 5-40 cm közti teljes kifejlett állapotot érnek el maximum. Jellemzően nem járhatóak, mint a gyepfelületek, de minimális taposást elviselnek. Legfőbb előnyük a költséghatékonyság.
Forrás:
https://zoldteto.hu/zoldteto-termekek/
kép forrása: https://zoldtetok.hu/
9. megoldás: Intenzív zöldtető
A zöldtetők típusai közül tetőkert esetében szinte minden olyan növény felhasználható, amelyeket a földszinti kerteknél is alkalmaznak. Erre vonatkozóan alig van korlátozás, így évelők, fűfélék, gyep, sőt akár kisebb fák is ültethetők.
Az intenzív zöldtetők a tetőkertek legértékesebb típusát jelentik.
Ugyanolyan sokoldalúan hasznosíthatók, mint a talajszinti kertek, azonban fenntartásuk intenzív ápolással jár. Elnevezésük – intenzív – is a gyakori, rendszeres gondozási igényre utal.
Klímánkon minőségi fenntartás csak automata öntözőrendszer telepítése révén lehetséges. Egy intenzív zöldtető építésének lehetőségei bőségesek, amely magas beruházási költségekkel jár. Mértéke az építési- és vegetációs anyaghasználat függvényében alakul. Az intenzív zöldtető tehát értékesebb, mint az extenzív viszont lényegeseb magasabb a kivitelezés és a fenntartás költsége is.
Forrás:
https://zoldtetoepites.hu/zoldtetok-tipusai/
https://zoldteto.hu/zoldteto-termekek/
kép forrása: https://zoldtetok.hu/
10. megoldás: Zöld homlokzatok
Lugasokat már i.e. 4000 körül is készítettek az ókori Egyiptomban és Babilóniában. Eleinte csak bortermő szőlőt (Vitis vinifera), majd néhány ezer évvel később Görögországban borostyánt (Hedera helix) és rózsaféléket (Rosa sp.) is telepítették.
A zöldhomlokzatok esetén a telepített növény kapaszkodási formája és támrendszerigénye alapján két gyakrabban alkalmazott típust különböztethetünk meg. A közvetlenül az épület falán járulékos gyökereikkel (pl. borostyán) vagy tapadókorongos ágkacsukkal (pl. vadszőlő) megkapaszkodni képes növényfajok alkalmazásakor nincs szükség támrendszerre. Azon növényeknél melyek csak támasztékra képesek felfutni, kiegészítő szerkezeti megoldások szükségesek. A homlokzatokat nem csak alulról hanem a tető felől is be lehet futtatni. Ennél a ritkábban alkalmazott típusnál a lecsüngő futónövényeket a tetőkertbe telepítik. Ez a megoldás külön támrendszert nem igényel.
Forrás:
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/zoldtetotanulmany.pdf
kép forrása: greenfo.hu
11. megoldás: Esőkertek
Az esőkert hihetetlenül praktikus, sok mindenben a segítségünkre lehet. Az esőkert hihetetlenül praktikus, sok mindenben a segítségünkre lehet, éppen ezért ajánlom nektek is cikkünket, melyből minden kiderül az esőkertekről és azok kialakításáról, tartsatok velem ma is!
Az éghajlatváltozásnak köszönhetően világszerte változik az esőzések gyakorisága, jellege és a lehulló víz mennyisége, aminek következtében bizonyos helyeken kevesebb a csapadék, mint eddig, míg máshol többet mérnek a megszokottnál. E változások miatt kezdenek egyre népszerűbbé válni az esőkertek. Az esőkert egy olyan kiásott terület, ami lehetővé teszi a víz sík felületekről való elvezetését – ilyen területek például a háztetők, a kocsifeljárók, az utak a teraszok stb. A víz így nem jut el a helyi csatornarendszerig, és nem tehet károkat a ház alapjában vagy a porta többi részén. Egy esőkert ráadásul ízlésesen is kialakítható, így akár udvarod ékes dísze is lehet amellett, hogy rendkívül hasznos! Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az esőkertek nem kerti tavak – nem sokkal az esőzés után a víz eltűnik belőlük, és éppen olyan szárazak lesznek, mint kert többi része. Éppen ezért csapadékszegény időszakban az esőkertet is öntözést igényel.
Forrás:
https://kertesz.blog.hu/2017/08/20/mi_az_az_esokert
https://www.agraroldal.hu/esokert.html
kép forrása: gardenista.hu
12. megoldás: Felszíni szikkasztás
A városi burkolt felületeken a legnagyobb probléma a drasztikusan lecsökkenő a talajba beszivárgó víz mennyisége, aminek következménye a megnövekedett lefolyás és a csökkent párolgás. Ennek megfelelően a vízérzékeny tervezés célja:
- a víz helyben tartásával,
- a lefolyás csökkentése
- a párologtatásra képes felületek növelése.
A fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás egyik elsődleges célja ilyen területek létrehozása a felszíni szikkasztás által, mely nem csak a legolcsóbb, de a leg-természetesebb módszer is. A növénnyel fedett felületek nem csak esztétikusak, de a földszemcsék és a gyökerek szövedéke alaposan meg is szűri a vizet. Ezért általánosan elmondható, hogy a lassú, nagyobb területen eloszló, zárt növénytakarón átszivárgó szikkasztás a legelőnyösebb. Helyhiány vagy rosszabb vízáteresztő képességű talaj esetén a szikkasztófelület földalatti szikkasztóval való kombinálásra, vagy ki-váltásra szorulhat. Ha a csapadékvíz nem a növény-takarón keresztül kerül a szikkasztóba, gondoskodni kell a víz előtisztításáról. Erősen kötött talajtípusoknál már csak a tározás jöhet szóba. Itt szintén fontos a vízminőség ellenőrzése az eutrofizáció és az eltö-mődés megakadályozására.
Forrás:
13. megoldás: Városi közművek környezetbarát kialakítása
A városi közművek környezetbarát kialakítása során arra kell odafigyelni, hogy a csapadékvíz helyben tartásának hatására csökken a csatornába jutó vízmennyiség és ezzel a rendszer túlterheltsége. Olyan területek problémáira is megoldást jelenthet ez, melyek jelenleg egyáltalán nem rendelkeznek csapadékvíz-csatornázással. A lefolyás lassítása és a zöld-felületek tisztító hatása a befogadó patakok vízminőségére is pozitív hatással van és csökkenti a villámár-vizek valószínűségét.
A csapadékvíz szállítására szolgáló közműrendszert, úgy kell lehetőség szerint kialakítani, hogy a a föld feletti megoldások, nyílt vápák és árkok használata kerüljön előtérbe.
Forrás:
14. megoldás: Kéktető
Különösen a sűrű belvárosi környezetben lehet nagy jelentősége a lapostetők potenciális víztározó kapacitásának. A lapos-tetők felületét sekély medenceként hasznosítva jelentős mennyiségű csapadék tartható vissza, melynek nagy része elpárolog. Ezzel csökkenthető a csapadékcsúcs és a városi hősziget effektus.
Megfelelő teherbírású épületszerkezet esetén a kéktető kialakítása egyszerű és olcsó megoldás. Kéktető legegyszerűbben a 2%-nál kisebb lejtésű tetőkön alakítható ki, ennél nagyobb lejtés esetén osztóelemek építhetőek be, melyek növelik a kapa-citást és lassítják a lefolyást. Kritikus szempont, hogy a tető vízszigetelésének tökéletesnek kell lennie. A vízréteg vastagsága maximum 12 cm. A tározótér a szigetelés ballasztjaként sokszor mosott kavicsréteggel borított. A medencékhez hasonlóan szükség van lefolyóra, mellyel a tető vízteleníthető, és túlfolyóra, mely a tető kapacitásán felüli csapadékot vezeti el. A lefolyó víz bevezethető felszíni vagy felszín alatti tisztító, szikkasztó elemekbe. A lassú lefolyás előnyös, mert növeli a párolgást, de az algásodás megakadályozása érdekében a víz maximális tartózkodási ideje a tetőn 72 óra.
Forrás:
kép forrása: https://alternativenergia.hu
15. megoldás: Útfásítás
Az útmenti sorfák kiemelt lineáris elemei a városi zöldinfrastruktúrának. Az útfásításnak különösen azokon a területeken nagy a jelentősége, ahol a sűrű beépítés miatt szinte egyáltalán nincs lehetőség zöldfelületen való szikkasztásra. A fák felveszik a talaj-ból a vizet és nagy felületen elpárologtatják azt, ami akár 10°C-kal is hűtheti a levegőt a közvetlen környezetében. Az útsorfák élettartama általában jóval rövidebb, mint az erdei egyedeké. Mivel egy átlagos fa 20 éves kora körül éri el azt a koronaméretet, mikortól a városi klíma és ökoszisztéma igazán értékes elemévé válik, a lehető legkedvezőbb életkörülményeket kell biztosítani, hogy a fák megérjék ezt a kort.
Az első három évben elengedhetetlen a megfelelő karózás és a kellő víz- és tápanyag utánpótlás, a későbbiekben pedig a szükséges faápolási teendők elvégzése. Az építkezések során védeni kell a fák gyökérzónáját a roncsolódástól, a talajtömörödéstől és a vegyi anyagok, építőanyagok bemosódásától és kerülni kell a szórósó használatát télen!
Forrás:
kép forrása: https://budapest.hu/
16. megoldás: Drénárok
A drénárok esetében az érkező csapadékvíz közvetlenül a drénrétegbe, majd onnan a környező talajrétegbe kerül. Előnyük a nagy kapacitás és az igen gyors vízfelvétel. Mivel a kavicsréteg felett nem található növényzet és finomabb talajréteg, a csapadékvíz hordalékaival együtt szűretlenül kerül a drénbe. Ez előbb-utóbb eltömíti a pórusokat, ezért a drénárok rendszeres tisztításra szorul. Emellett a szűretlen csapadékvíz a talajvíz minőségére is kockázatot jelenthet. Az említett hátrányok miatt ezen eszköz alkalmazása kevésbé javasolt.
Az drénárok hátránya, hogy eltömődhet, ezért néhány évente (a környezetből bemosódó szennyeződések mennyiségétől és típusától függően) tisztításra szorul. Az elkoszolódott felső kavicsréteget ki kell emelni, és a szennyeződések eltávolítása után visszahelyezni.
Forrás:
kép forrása: www.bamer.eu
17. megoldás: Szűrőárok
A szűrőárok az esőkerthez hasonlóan beültetett süllyesztett terület, ám fő funkciója a víztisztítás. A kettő közötti szerkezeti különbség a talajréteg felépítése és a vízszigetelt fenék. Az enyhén szennyezett csapadékvizet először az árokba ültetett nö-vényzet gyökere és egy finom szemcsés talajréteg szűri meg. Ezután a víz egy átmeneti rétegbe kerül, amely megakadályozza a homokos termőréteg bemosódását a drénbe. A szűrt víz végül egy kavicsos drénrétegbe jut, ahonnan dréncső vezeti el egy szikkasztó- vagy tározóelembe, vagy végső esetben a csatornába. A gyökérzónás tisztítóhoz hasonlóan a szűrőárkot általában vízzáró fólia választja el az altalajtól, ezért szikkasztásra nem alkalmas. Az árok rézsűs oldalfala a szikkasztóárokhoz hasonló, gyepes kialakítású is lehet, így növelhető a kapacitása.
A beültetett tisztítózóna mélysége maximum 30 cm, termőrétege 20-30 cm vastag. Ezalatt 10 cm vastag, kisebb szemű átmeneti kavicsréteg vagy egy réteg geotextília, majd a kapacitástól függően méretezett drénréteg következik. A rézsűfelület maximum 1:2 meredekségű. Alkalmazása a vízzáró réteg miatt független a meglévő talaj minőségétől, akár szennyezett talaj esetén is alkalmazható. Az eliszapolódás megakadályozásához fontos, hogy az erózió minimális legyen az árok környezetében. Fontos a csapadék bejutási pontjainak megfelelő kialakítása (a beömlési pontnál a víz útjának burkolása, illetve szükség esetén a lefolyás lassítása kőszórással). A növényzet beálltáig a rézsűfelület kókuszrosttal stabilizálható
Forrás:
18. megoldás: Győkérzónás víztisztitás
A gyökérzónás víztisztító a természetes mocsarakat imitáló, a vizet tározó, valamint a talaj és a növényzet segítségével tisztító terület. Alkalmas lehet például az egyesített hálózat túlfolyóiból kijutó, vagy a csapadékcsatornában gyűjtött víz tisztítására a befogadóba kerülés előtt. A víz előtisztítás után kerül a náddal borított területre, majd a talajrétegen lassan átszűrődve a gyökér-zóna alatt lévő dréncsöveken keresztül távozik. A gyökérzónás tisztítók optimális működésének számos kritériuma van, ám ha ezek teljesülnek, hatékonyak és kevés beavatkozást igényelnek. Teljes tisztítóhatásukat a növényzet beálltától (kb. 3 év) fejtik ki. z előtisztító és a víz továbbítását szolgáló elemek rendszeresen felülvizsgálandóak, a lerakódásokat szükség esetén el kell távolítani. A dréncsövek tisztításához egyik végük a felszínre ér és nyitható. A vízminőség rendszeres ellenőrzést igényel.
Forrás:
19. megoldás: Rőzse- és rönkgátak
Rőzsegátak: Olyan uszadékfából, rőzséből készült többnyire apró gátak, amelyek részben áteresztik a vizet. Alacsony vízállásnál így az összes vizet tovább tudják engedni, növekvő vízhozamnál viszont a víz jelentős részét kiterelik a folyó árterére, csak annyi vizet engedve tovább, amennyi nem okoz elöntést a településen. Ezzel megnövelik a gyülekezési időt, és csökkentik az árvízcsúcsot.
Rönkgátak: A megoldás ettől eltekintve költséghatékony, hiszen a rönkgátak ideális esetben helyben kivágott faanyagból épültek.
kép forrása: www.wwf.hu
20. megoldás: Korai vetés
A korai vetés a szokásos vetési időszak előtt legfeljebb hat héttel történő vetést jelenti. Ez a módszer lehetővé teszi a téli takarást biztosító téli mezőgazdasági kultúrák korábbi és gyorsabb telepítését, valamint a talajvédelemhez vezető gyökérhálózat kialakítását. Ez által pedig rövidebb az az időszak, amikor a talaj csupaszon fekszik, ezért az erózió és a lefolyás kevésbé jelentős, és javul a víz beszivárgása. Ez a vetési forma a Közép-Európában, így Magyarországon is egyre gyakoribb nyári aszályos időszakok hatásait is képes enyhíteni. Fontos viszont felhívnunk arra is a figyelmet, hogy a korai vetéses növények a fagykárra sokkal érzékenyebbek, amelyek ellen a gazdálkodóknak védekezni szükséges. Olyan speciális védekezési eszközökre lehet szükség, mint pl. műanyag alagúttakaró, üvegház stb. A korai vetésű növények fokozott érzékenységük miatt művelési technikákat is igényelhetnek pl. csökkentett intenzitású talajművelés.
forrás: nwrm.eu
21. megoldás: Hagyományos teraszos gazdálkodás (dombvidéki területeken)
A hagyományos teraszos gazdálkodás a dombvidéken használható megoldási forma. Többnyire kőfalakkal alátámasztott, a lejtők vonalai mentén épített, közel vízszintes platókból állnak. A terep tényleges lejtésének csökkentésével a teraszosítás csökkenti az eróziót és a felszíni lefolyást lassítja azáltal, hogy az esővizet lezúdulását lassítja. Ez növeli a beszivárgás mértékét és javítja a talajnedvességet, továbbá a villámárvízek kockázatát is csökkenti. Ez az intézkedés kisebb mértékű tereprendezéssel jár és kialakításukhoz, nincsen szükség nehézgépes szintezésre vagy vágásra. Viszont a teraszos megoldások kialakítása, jelentős munkaerőt igényel, ezáltal relatíve költséges megoldásról beszélhetünk.
forrás:nwrm.eu
22. megoldás: Mulcsozás
Mulcsozás alatt egy a talajfelületre felvitt anyagréteget értjük. A mulcsozás célja a talajnedvesség megőrzése, a talaj termékenységének és egészségének javítása, a gyomnövények növekedésének csökkentése és a terület látványának javítása. A mulcsozás során általában kéreget, faforgácsot, szőlőpépet, dióhéjat, kerti zöldhulladékot, termésmaradványokat, komposztot, trágyát, szalmát, száraz fűféléket, leveleket szoktak használni a talaj felszínének beborítására. Alkalmazható egyaránt csupasz talajra, valamint meglévő növények köré is. A trágyából vagy komposztból álló mulcsok a férgek és más élőlények tevékenysége révén természetes módon beépülnek a talajba. A folyamatot a növénytermesztésben és a kertészetekben egyaránt alkalmazzák, és helyes alkalmazás esetén jelentősen javíthatja a talaj víztároló képességét.
forrás. nwrm.eu
23. megoldás: Puffersávok alkalmazása a mezőgazdasági művelés során
A puffersávnak olyan területeket értünk a szántóföldek szélein, amelyek természetes növényzettel pl. fűfélék, bokrok vagy fákkal vannak borítva. A növényzet többféle konfigurációja is megtalálható rajtuk, a puszta fűtől kezdve a fű, fák és cserjék kombinációjáig. Állandó növényzetüknek köszönhetően a puffersávok jó feltételeket biztosítanak a víz hatékony beszivárgásához és a felszíni áramlás lassításához ezáltal pedig hozzájárulnak a víz természetes visszatartásához. Továbbá jelentősen csökkenthetik a mezőgazdasági lefolyásból származó lebegő szilárd anyagok, nitrátok és foszfátok mennyiségét is. A puffercsíkok elhelyezhetők a vízparti övezetekben, vagy a víztestektől távolabb, szántóföldek szélén, hegyoldalakon vagy szántóföldeken belül (pl. bogárpadok). A hosszú, meredek lejtőkön húzódó sövények csökkenthetik a talajeróziót, mivel felfogják és lelassítják a felszíni lefolyó vizet, mielőtt az káros áramlássá alakulna, különösen, ha a sövény mellett egy szegély vagy puffercsík húzódik.
forrás: nwrm.eu
24 megoldás: Puffersávok alkalmazása vízpartok esetén
A parti menti pufferek a patakok és más vízfolyások melletti fásított területek. Bár leggyakrabban az erdőirtást követő pihentetett területekkel hozzák összefüggésbe, a parti pufferek városi, mezőgazdasági és vizes élőhelyeken is megtalálhatók. A nyílt víz mellett található, viszonylag zavartalan terület megőrzésével a parti sávok számos, a vízminőséggel és az áramlás mérséklésével kapcsolatos funkciót töltenek be. A part menti területek fái hatékonyan képesek felvenni a felesleges tápanyagokat, és a beszivárgás fokozását is szolgálhatják. A parti sávok lassítják a víz lefolyását a szárazföldről. Ez csökkentheti a felszíni vizekbe jutó üledékbevitelt.
forrás: nwrm.eu
25. megoldás: Üledékgyűjtő tavak
Az üledékgyűjtő tavak olyan mesterséges tavak, amelyeket az erdei árkok környezetében helyeznek el, hogy lelassítsák a víz sebességét és a lebegő anyagok lerakódhassanak. Habár elsősorban erdőkben használják, az üledékgyűjtő tavak hasznos átmeneti intézkedés lehetne a vízminőség megőrzésére az építkezéseken vagy bányákban és azok környékén. Hasznosak lehetnek a mezőgazdasági területeken található üledék felfogására is. Az üledékgyűjtő tavak élettartama korlátozott, attól függ, hogy mennyi lebegő anyag van a befolyó vízben. A tavakat azonban a felhalmozódott üledék eltávolításával fenn lehet tartani. A legtöbb vízvédelmi módszerhez hasonlóan az üledékgyűjtő tavak is jól működnek alap- és mérsékelt vízhozamú területeken. A vízgyűjtő terület, az árkok hidraulikai tulajdonságai, a lefolyási sebesség és a talaj jellemzői többek között befolyásolják az üledékgyűjtő tavak működését. A hatékony működés nagymértékben függ az ezt és számos más intézkedést tervező és végrehajtó szakemberek szakértelmétől és hozzáértésétől is.
forrás. nwrm.eu
26. megoldás: Durva fatörmelékek patakokban, csatornákban
Patakcsatornákban lévő durva fatörmelékeknek számos ökológiai és hidrológiai előnye van. A durva fatörmelék nagyméretű faágakból, illetve fatörzsekből áll, amelyek vagy beleesnek a patakokba, vagy emberi beavatkozás következtében kerülnek a patakokba. A durva fatörmeléket a természetesség különböző fokozataival lehet telepíteni. A durva fatörmelékkel a víz áramlását hatékonyan korlátozó gátakat lehet kialakítani. A másik véglet a természetes holtágakból származó durva fatörmelék, amikor a folyóparti fák természetes módon a patakokba hullanak. A durva fatörmelék általában lelassítja a víz áramlási sebességét, és csökkentheti az árvízek csúcspontját. Az áramlás lassításában és az üledék felhalmozódásának elősegítésében játszott szerepe mellett a durva fatörmelék a táplálék visszatartásával és további élőhelyek, például menedékhelyek és ívóhelyek biztosításával javíthatja a vízi élővilág sokféleségét.
forrás: nwrm.eu
27. megoldás: Vizes élőhelyek visszaállítása
A vizes élőhely olyan természetes vagy mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsár, láp, tőzegláp vagy vízterület, ahol a víz álló vagy áramló, édes, édes, brakkos vagy sós, beleértve azokat a tengervizes területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert. Vízvisszatartást, a biológiai sokféleség növelését vagy a vízminőség javítását biztosítja. A vizes élőhelyek helyreállítása és kezelése magában foglalhat: technikai, térbeli, nagyszabású intézkedéseket (beleértve a visszavizesedést szolgáló árkok telepítését vagy a gátak visszavágását az áradás lehetővé tétele érdekében); technikai, kisléptékű intézkedéseket, mint például a fák kivágása; a földhasználat megváltoztatását és mezőgazdasági intézkedéseket, mint például a vizes élőhelyeken a művelési gyakorlatok kiigazítása. Ezek javíthatják a leromlott állapotú vizes élőhelyek hidrológiai rendszerét és általában véve javíthatják az élőhelyek minőségét. A mesterséges vagy épített vizes élőhelyek létrehozása városi területeken szintén hozzájárulhat az árvizek csillapításához, a vízminőség javításához, valamint az élőhelyek és a tájkép javításához.
forrás: nwrm.eu
28. megoldás: Mikroöntözés
A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar),időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizetpontszerűen juttatnak ki az öntözendő növények közelébe.A kijuttató elemek keresztmetszete kicsi, a rendszer üzemeltetése során elsődleges kérdés a víz tisztítása. A tervezés alapja a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözésnél a víz kis adagokban, akár naponta többször is adagolható. A tervezés alapja a napi vízfogyasztás, másik különbség, hogy nem öntözzük a teljes talajfelszínt. Az egyik legfontosabb gyakorlati megoldása a csepegtető öntözés, mellyel az alábbiakban foglalkozunk.A mikroöntözés lehetőséget ad a pontos, a növényzet fejlődési állapotához igazított tápoldat adagolásra, mely csökkenti a környezet mesterséges kémiai anyag terhelését és javítja a termés minőségét.
forrás: moe.hu
