LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

Innovatív megoldások gyűjteménye

Az Innovatív megoldások gyűjteménye olyan fejlesztések, termékek, szolgáltatások adatait gyűjti össze, amelyek ökoszisztéma alapú segítséget nyújthatnak az éghajlatváltozás hatására megjelent térségi és települési vizes problémák kezeléséhez és megoldásához.
A gyűjtemény a fenntartható és ökoszisztéma alapú vízgazdálkodáshoz szükséges alapadatokat, a releváns szakemberek és szolgáltatók elérhetőségeit, valamint az egyes fejlesztések, technológiák és termékek jegyzékét tartalmazza.
A lista a LIFE-MICACC projekt során folyamatosan frissül.

1. Megoldás neve: Vízáteresztő burkolat

Megoldás leírása: Egy vízáteresztő burkolat célja, hogy az esővíz átszivároghasson a felszínen, és bekerüljön a felszín alatti rétegekbe, vagy egy földalatti tárolóba, ami segít szabályozott módon visszaengedni azt a felszíni vizekhez. 3 típusát különböztetjük meg:

  • Teljesen vízáteresztő: Szinte minden esővíz áthalad a burkolaton az alépítménybe vagy a talajba, felszíni vízmegmaradás nélkül.
  • Részben áteresztő: perforált csövek fekszenek az alépítmény és az altalaj között, melyek segítenek a talaj befogadóképességét meghaladó mennyiségű vizet egy ideiglenes tárolóba vezetni.
  • Nem áteresztő: Perforált csövek fekszenek az alépítmény és egy nem áteresztő réteg között, így a burkolaton átjutó összes esővíz egy tárolóba jut, a talajba nem szivárog be.

Mindhárom megoldás csillapítja a heves esőzések okozta károkat, és megfelelően alkalmazva tárolni is tudja a túlfolyó vízmennyiséget. Az első két megoldás a talajba vezeti a csapadékot, így hozzájárul a talajvíz emelkedéséhez, ami bizonyos esetekben földcsuszamláshoz vezethet. A harmadik megoldás nem zavarja meg a talajvizet, hanem tárolja a túlfolyó csapadékot, majd kontrollált ütemben engedi vissza a környezetébe. Kapacitása azonban véges.

Forrás: nwrm.eu

2. Megoldás neve: Patakmedrek visszaállítása természetes állapotukba

Megoldás leírása: Patak vagy folyómeder alatt, a vízfolyás alapját értjük, beleértve a folyópartokat is. A múltban sok medret mesterségesen kibéleltek betonnal, illetve sziklákkal, ezzel módosítva az áramlás paramétereit és csökkentve a helyi fauna élővilágát, ezáltal a vegetáció sokszínűségét. A beavatkozások célja általában az árvíz megelőzése, és a mezőgazdasági érdekek kiszolgálása volt. Ez egységesítette a vízfolyás sebességét, és gyakran csökkentette a folyón való utazás idejét is. A medrek természetes állapotba való visszaállítása során eltávolítják a beton alapot, illetve minden mesterséges műtárgyat, és természetes helyettesítőket alkalmaznak, melyek segítenek helyreállítani a biodiverzitást. Ez a beavatkozás segíthet komolyan lassítani az eróziós folyamatot. Ennek a legfontosabb eleme a különböző stabilizációs technikák alkalmazása. A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha az intézkedés során helyreállítják a vegetációs takarót, és a patakmeder természetességét is. Ez általában növénytelepítéssel történik. A technikák két csoportba oszthatók komplexitásuk alapján:

  • A partok természetes állapotának visszaállítása: Ez a folyamat nem igényel komoly szakértelmet, és a közepes szintű eróziós folyamatok megállítását célozza.
  • Növény mérnöki beavatkozások: A technika során ökológiai és mérnöki elveket kombinálják, melynek segítségével medreket, partokat és lejtőket állítanak vissza növényeket használva alapanyagként, melyek élő keretet alkotnak a problémás terület körül.

Forrás: nwrm.eu

3. Megoldás neve: Visszakanyargósítás

Megoldás leírása: A folyókanyarulatok, melyek általában U alakot vesznek fel jelentősen csökkentik az áramlás sebességét. A múltban ezeket gyakran mesterségesen kiegyenesítették a kanyarulatok átvágásával. Ennek a célja általában a folyami hajózás megkönnyítése és gyorsítása, az árvizek elleni védekezés, és új területek mezőgazdasági művelés alá vonása volt. A visszakanyargósítás folyamata során az elvágott részeket újra összekapcsolják, így lelassítva az áramlást. Ennek olyan pozitív hatásai vannak, mint a biodiverzitás növekedése, valamint a természetes ülepedés visszaállása. Ezek az újból feléledő területek rendkívül sok vízi és szárazföldi élőlénynek tudnak otthont biztosítani.

Forrás: nwrm.eu

4. Megoldás neve: Gátak és más kereszti akadályok eltávolítása

Megoldás leírása: A gátak és más mesterséges építmények olyan akadályok, melyek szétválasztják a folyó természetes élővilágát, valamint közelükben komoly problémákat okoz az üledék kezelése is. Eltávolításukkal vissza lehet állítani a természetes áramlási irányokat, valamint az üledék és az élővilág természetes dinamikáját.

Forrás: nwrm.eu

5. Megoldás neve: Mesterséges folyópartok eltávolítása

Megoldás leírása: A mesterséges folyópartok segítenek szabályozni a folyó medrének mozgását és változásait, ugyanakkor megakadályozzák a víz oldalirányú kapcsolódását környezetéhez. Már részleges eltávolítása is segítheti a természetes folyásirányok és dinamikák megjelenését, és egyben csökkenti az árvizek kockázatát. Ez az intézkedés előfeltétele több más vízvisszatartó megoldásnak, mint például a visszakanyargósítás vagy a medrek természetes állapotba való visszaállítása.

Ez az intézkedés kifejezetten hatásos lehet nagy méretű, felduzzasztott kavicságyas medreknél, ahol a kavicsokat folyamatosan elmossa a víz, és hiányoznak a lassú folyású védett területek, melyek megfelelőek lennének a vízi élővilágnak. Ezek a területek rendkívül fontosak a folyami halászat szempontjából, hisz sok halfaj ívási szokásai ezekhez az élőhelyekhez kötődnek. Ugyanakkor ez az egyik legnehezebben végrehajtható intézkedés, hisz a mesterséges partok gyakran kötődnek hajózási, energiatermelési, vagy árvízvédelmi érdekekhez.

Forrás: nwrm.eu

6. Megoldás neve: TerraWay® burkolat

Megoldás leírása: A TerraWay® burkolat műgyanta és kavics vagy kőzúzalék keveréke, amelyet speciálisan járdák és kis forgalmú utak járófelületének fejlesztettek ki. Felülete kemény, jól járható, csúszásmentes és tartós. A TerraWay® burkolat a víz számára teljesen átjárható: a lehulló csapadékot az alépítménybe vezeti, ahonnan az a talajba elszivárog, a felfelé tartó talajpárát pedig átengedi. Ezen tulajdonsága miatt a zöldfelületi számításnál figyelembe vehető.

Főbb felhasználási területei: járdák, parki sétányok, személyautó forgalmú utak, kerékpárutak, járható tetők, tetőkertek, medencék környezete.

Technikai jellemzők, környezetbarát tulajdonságok:

- erős, jól járható és tartós felület

- járdák és kisforgalmú utak burkolására alkalmas, de megfelelő teherbírású alépítménnyel akár 12-18 t a teherbírása és terhelhetősége 100 MN/m2

- fagyálló és UV stabil

- porózus felületi réteg, 30-35 % pórustérfogattal

- víz- és légáteresztő, a lehulló csapadék nem terheli a csatornarendszert

- a növényzet gyökérzete vízhez és levegőhöz jut

- kedvezően befolyásolja a mikroklímát: nappal kevéssé melegszik, éjszaka jobban lehűl

- kis súrlódási ellenállású, halk

- jól tapad, nem csúszik

- talajvíz-semleges (LAGA ZO – korlátlan felhasználás)

- 100 %-ban újrahasznosítható

- természetes hatású

- jól variálható, változatos kialakítási lehetőségek

 

Gyártó: TerraWay Magyarország Kft.

Szakember, fejlesztő: Csikós Áron

Elérhetőség: 2071 Páty, Május 1 utca 13.   |   info@terraway.hu   |   +36 20 447 1060   |   +36 20 521 3415

További információk, referenciák, használati útmutatók elérhetők a TerraWay Magyarország Kft. honlapján: http://www.terraway.hu

 

7. megoldás: Tát-Tokod települések csapadékvíz gazdálkodási koncepciója és klímaadaptációs lépése

Matematikai modell

 A projekt innovációs tartalmának egyik eleme a települési vízgyűjtőn a csatornahálózatban és a befogadóban végbemenő, egymásra ható folyamatok szimulációs modellezésének alkalmazása, mint módszertan. A projekt célkitűzésével összhangban elkészült matematikai modell mintaértékű lehet más, hasonló domborzati és éghajlati adottságú települések számára is. A projekt keretében elkészült a vízgyűjtő léptékben megalapozott, Tát-Tokod települések területére a gyűjtőrendszerre vonatkozó csapadékvíz-koncepcióterv és tervezési útmutató, amely a tervezéshez ad iránymutatást, rávilágítva a különböző csapadékesemények esetén bekövetkező rendszerhatásokra. Az így megfogalmazott modellváltozatokon alapuló forgatókönyvek segítségével kerültek kidolgozásra olyan intézkedések, amelyek iránymutatást adnak az önkormányzatok számára, és egységesen, azaz vízgyűjtő szinten kezelik a települési csapadékvíz kérdéskört. A munka szerződéses partnere a DHI Hungary Kft. (www.dhi.hu) volt.

 A projekt célkitűzése: A projekt átfogó célkitűzése a klímaváltozás helyi és térségi csapadékeloszlásra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint hozzájárulni a mintaterületen történő klímaadaptációs intézkedések (pl. vízelvezetés) megvalósításához. Ezen intézkedések eredményeképpen csökkenni fog a heves esőzések által okozott kár. Tevékenységek összefoglalása: A projekt keretében új módszertan kerül kidolgozásra, amelynek alapján a megfelelő vízáteresztő-kapacitás megtervezhető. A szélsőséges csapadékok következményeiről hatástanulmány készül, a legfontosabb beruházásokról prioritási lista kerül összeállításra a döntéshozók számára, valamint külterületi minta-intézkedések lesznek megvalósítva (pl. felszíni vízelvezető árkok, szimulációk, vízügyi engedélyek beszerzése stb.)

 Csapadékvíz és talajvíz okozta gondok A település nagy részén a csapadékvizek kezelése szikkasztó árkokkal történik, nagyon kismértékű a víz zárt rendszerben történő elvezetése. A szikkasztó árkok egy átlagos időjárás esetén megfelelőek, de egy magas dunai vízállás és folyamatos esőzés mellett a megnövekedett talajvízszint miatt már nem működnek. Ezt igazolta a 2010. évi rendkívüli időjárás, amikor elsősorban Tát-Újtelep keleti részén alakult ki kritikus helyzet. A problémát fokozta, hogy Tokod település felől Tátra beérkező szennyvíz csatornába nagy mennyiségű csapadék került, és ez a szenynyezett víz az akna fedlapokat felnyomva a közterületre folyt. A lakóingatlanok terepszint alá épült helyiségeiben 2010-től fokozott gondot jelent a talajvíz, a megfelelő szigetelés hiánya miatt. Ha a településen teljes egészében megvalósul a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés, a helyzet javulni fog.

 A Falu-alja csapadékcsatorna megépítése A csapadékvíz elvezetése a részben zárt, részben nyílt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével és az Unyi patak talpárkába vezetésével megoldódott. A meglévő vízelvezető rendszer karbantartása Összesen 12 km hosszú szakaszon ároktakarítás, a zárt csapadékvíz elvezető rendszerek tisztítása, a megsérült árokburkoló lapok helyreállítása, mely a település 31 utcáját érintette. Elkészült tervek Elkészült Tát-Kertváros csapadékvíz elvezetésének terve, mely elvi vízjogi létesítési engedélyt kapott. Tát-Kertváros területéből egy 20 hektáros részre – a vízelvezetés szempontjából legkritikusabb Nefelejcs utca és környékére – készült vízjogi létesítési engedélyezési terv.

 Tokodi projektrész Tokod település központban jellemzően a csapadékvíz, illetve a bányavíz szivatytyúzás megszűnésével megjelenő források, vízfakadások okoznak gondot. A hegyoldalakból a vízfolyások nagy mennyiségű csapadékvizet hoznak le a településen keresztül az Únyi patakba. Tokod nagyrészt domboldalon fekszik, és a csapadékvíz elvezető árkok valamint a szegélyköves utak szintén az Únyi patakba vezetik a vizet. Tokod-Üveggyár településrészen egy monolit „U” szelvényű csapadékvíz csatorna került kiépítésre az 1950-es években, mely komoly karbantartásra szorul. A Duna közelsége miatt állandósult magas talajvízszint a szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító üzemeltetésében jelenleg komoly problémát okoz, mivel az öreg tokos betoncsövekből épült szennyvízcsatornába infi ltráció útján nagy mennyiségű talajvíz jut, jelentősen emelve a szennyvízelvezetés és kezelés költségeit. Megvalósult beruházások Tokod Nagyközség Önkormányzata lefolytatta a közbeszerzési eljárást a tervezési keretszerződésre, mely a koncepciótervek, az elvi vízjogi tervek, engedélyezési tervek, tendertervek, kiviteli tervek elkészítésére vonatkozott. A tervezési szerződés megkötésre került, a tervezés a matematikai modell fi gyelembe vételével történt. A csapadékvíz-elvezető infrastruktúra felújítási és karbantartási munkáira vonatkozó közbeszerzési eljárás Tokod falu és Tokod-Üveggyár településrészeket érintően megtörtént. A nyertes vállalkozóval a szerződéskötésre sor került. Az Ady Endre út – Kodály Zoltán köz által határolt területen a kivitelezés befejeződött. Az infrastruktúra felújítási munkák elkészültek. A beruházási munkák jogerős vízjogi létesítési engedélye rendelkezésre áll, a kivitelezési munkák közbeszerzési eljárása lezajlott, a beruházás 2016. április 21-ig befejeződött.

Kapcsolattartás: Parragi György, Tát Város Önkormányzata, +36-33-514-512, www.tat.hu Pétervári József, Tokod Nagyközség Önkormányzata, +36-33-505-110, www.tokod.hu

 https://tat.hu/csapadekviz-gazdalkodasi-projekt/

 

8. megoldás: Győr-Szabadhegy vízelvezető rendszere, Traktoros utca

2010-ben egy új vízelvezető rendszer került telepítésre a Traktoros utcában, amely megoldotta a felszíni víz elhelyezését, hogy a nagyobb viharok ne okozzanak károsodást a térségben, és az esővizet elválasztja a szennyvízből. Az esővíz az Adyváros-tóba irányul. A projekt a Szabadhegy környéki vízelvezetés komplex rekonstrukciójának harmadik fázisa volt. Míg az első két fázist (a Pannónia utca fővezetékeinek és csatornáinak építése, Vak Bottyán utcai vízelvezetés és útburkoló utcák) az önkormányzat finanszírozta, a harmadik szakaszt az EU segítségével valósították meg.

Projekt céljai:

- az épített környezet védelme: az esővíz biztonságos ártalmatlanítása - környezetvédelem: osztott vízelvezető rendszer az esővíz és a szennyvíz számára

Végrehajtási tevékenységek:

647 m hosszú új vízelvezető rendszert valósítottak meg, ami a Traktoros utcai vízelvezetés teljes felújítását, részben a Virág utca, a Mozsár utca és a Levendula utca (3. referencia) felújítását jelenti - a csatornák telepítése és a 30-40 éves ivóvíz rekonstrukciója vízszolgáltató csövek - a Traktoros utca burkolatának felújítása és az oldalsó séták 80% -ának burkolása.

  1. innovacio.gyor.hu. (2017). Győr-Szabadhegy belterületi vízrendezés, III ütem: A traktoros utca vízelvezetési problémáinak rendezése. [online] Elérhető: http://innovacio.gyor.hu/cikk/gyor_szabadhegy_belteruleti_vizrendezes_iii_utem_traktoros_utca_vizelvezetesi_problemainak_rendezese_cimu_projekt_.html. [Hozzáférés: 07.07.2017]. 
    2. onkormanyzat.gyor.hu. (2017). Győr-Szabadhegy belterületi vízrendezés, III ütem: A traktoros utca vízelvezetési problémáinak rendezése. [online] Elérhető: http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/gyor_szabadhegy_belteruleti_vizrendezes_iii_utem_a_traktoros_utca_vizelvezetesi_problemainak_rendezese.html. [Hozzáférés: 07.07.2017].
    3. Hirek.gyor.hu. (2017). Befejező út Győr-Szabadhegy belterületi vízrendezésének III. üteme. [online] Elérhető: http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/gyor_szabadhegy_belteruleti_vizrendezes_iii_utem_a_traktoros_utca_vizelvezetesi_problemainak_rendezese.html. [Hozzáférés: 07.07.2017]. 
    4. Szűkösdi, J. (2010). Megoldható Szabadhegy vízelvezetési problémája. Kisalföld. [online] Elérhető: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/megoldodik_szabadhegy_vizelvezetesi_problemaja/2192692/. [Hozzáférés: 07.07.2017]. 
    5. HHP Contact Tanácsadó Kft. (2008) Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Győr: Győr MJV Közgyűlése.

 

9. Megoldás: Belterületi vízfejlesztések Győr megyei jogú város négy városrészében

A pályázat célja

A település környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, a belvíz és helyi vízkárok veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizek minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése. Fő célkitűzésünk a belterületre hullott csapadékvizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése. Ezen túlmenőn cél a lakosság komfortérzetének növelése, ezáltal a lakóhelyhez való kötődés, a helyben maradás elősegítése.

A projekt ismertetése

  1. projektelem– Adyváros

Adyvárosi 1. sz. tározótó fontos része annak a hármas tórendszernek, mely az Adyváros és József Attila lakótelepek csapadékvíz elvezetését hivatott szolgálni (csapadékvíz befogadó, tározó illetve lefolyást késleltető tavak.). A lakosság részéről régóta komoly igény a tározótavak környezetének rendbetétele, hiszen a lakótelepi környezetben a csapadékvíz tározó funkción túl közösségi térként az aktív pihenés színterei is ezek a tavak.

A jelenlegi projektben az 1. sz. tározótó feliszapolódott, növényzettel benőtt mederfenék kotrására kerül sor, a tórendszerben kiépített, elöregedett műtárgyak jelen állapotukban nem képesek betölteni tökéletesen funkciójukat. Külön problémaként jelentkezik a nyári időszakban a gyakori halpusztulás, illetve büdösödés, mely jelentős mértékben zavarja a tó környezetében lakókat.

A rekonstrukció során a tóban található 10-30 cm közötti mederiszap eltávolításra kerül, a betelepült növényzet gyérítése megtörténik. A tárgyi rekonstrukcióban további 1 db műtárgy építése szükséges. A tisztító műtárgyak telepítés – illetve a csatorna átkötések miatt a meglévő kitorkolló fejek bontásra kerülnek, illetve áttelepülnek. A tározótó kapacitása a beavatkozást követően 32.166 m3-re növekszik.

 

  1. projektelem– Szabadhegy

Szabadhegy városrészben található Gyöngyvirág-Mozsár-Kopja utcai szakaszok csapadékvíz-elvezetése (útépítés) kiépítésére irányul. 2006-2010 közötti években Győr-Szabadhegy városrész csapadékvíz-elvezető rendszer tervezett négy ütemű kiépítése keretében elsőként megépült a városrész csapadékvizeinek befogadójába az Adyváros 1. sz. tározótóba juttatását biztosító gerincvezeték és olajleválasztó berendezés. A II. ütem 2009-ben a Vak Bottyán utca csapadékvíz elvezetése és útburkolat felújítás, a III. ütem 2010-ben a Traktoros utca valamint néhány környező utca egy-egy szakaszának csatornázása és a követő útburkolat felújítása keretében valósult meg. A III. ütem szoros folytatásaként a IV. ütem tartalmazza a Gyöngyvirág utca Lepke utca Mozsár utca közti szakasza, Mozsár utca Virág utca és Gábor Áron utca közti szakasza, Kopja utca Traktoros és Mozsár utca közti szakasza csatornahálózatának kiépítését. A Gyöngyvirág utcában szükséges a meglévő szennyvízcsatorna bontása és átépítése ellentétes folyásiránnyal és folyásfenék átalakítással, mivel a családi házas ingatlanok szennyvízbekötéseit csak ezzel a megoldással lehet biztosítani. A csatornaépítést követően az utcák útburkolata is megújul. A beavatkozás 527 m hosszan történik. 100%-ban önkormányzati forrásból valósul meg az útfelújítás.

 

  1. projektelem– Gyirmót - Ménfőcsanak

Az elmúlt évek területfejlesztései és beépítési viszonyai indokolttá tették, hogy a városrészek csapadékvíz-elvezetése kiemelt prioritásként szerepeljen a város fejlesztési programjában.A projekt keretében megvalósul a Gyirmót-Ménfőcsanak vízfolyás rekonstrukciója.

A mintegy 3,5 km hosszú csatorna rekonstrukciós munkái során, megvalósul a mederben található, a lefolyási viszonyokat jelentősen rontó vízi növényzet eltávolítása, iszapkotrás, az elfajult mederszakaszok helyreállítása, valamint a meglévő műtárgyak felújítása és újak építése.

A tervezett beavatkozás következtében javul a meder vízelvezető képessége, csökken a meder gyors újra növényesedésének esélye, a kitermelt iszap helyére szabad tározó kapacitás kerül.

 

  1. projektelem– Kisbácsa

Kisbácsa városrészben a Külső-Bácsai út Csemete és Boglárka utca közti szakasza, Boglárka utca Külső-Bácsai út és Sövény utca közti szakasza, Sövény utca Boglárka és Csemete utca közti szakasza, Szabadság utca 17-30 házszámok közti szakasz csapadékvíz-elvezetési gondjainak megoldására kerül sor a projekt keretében.

2010-ben átadásra került az Új Bácsai út, amelynek megépítésével Győr-Kisbácsa városrész csapadékvizeinek befogadója biztosítottá vált, ezzel műszakilag megteremtődött annak feltétel, hogy a térség vízrendezése megtörténhessen. A projekt keretében első ütemben a csapadékvíz elvezető rendszer gerince kerül kiépítésre, mely biztosítani tudja rendszer továbbépítését. A gerincvezetékhez bekötésre a kerül a Szabadság utca – Sövény utcai kereszteződésben található mélypont, mely azonnal érezhető javulást eredményez. A kapcsolódó útépítési munkálatok 100%-ban önkormányzati forrásból valósulnak meg.

 

A projekt címe:                                       Belterületi vízrendezés fejlesztések Győr Megyei Jogú Város négy városrészében

A projekt azonosító száma:                   NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0023

Kedvezményezett neve:                        Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Kedvezményezett elérhetősége:          9021 Győr, Városház tér 1.

Honlapjának címe:                                  www.gyor.hu

Projekt kapcsolattartója:                        Józsa Anita (e-mail: jozsa.anita@gyor-ph.hu)

Közreműködő Szervezet:                      Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Honlapja:                                                www.westpa.hu

 

10. Megoldás: Nagy-Pándzsa Projekt (Kismegyer, Marcalváros)

A Nagy-Pándzsa projekt fő célja az árvízkockázat csökkentése és a Nature 2000 terület regenerálása volt. A terület vízszállítási jellemzőinek rekonstrukciója és az árvíz rekonstrukciója következtében az árvízvédelem javulhat, és csökkenhet a vizek szennyezése. Ezért javultak a vizek és a növényvilág feltételei, és nőtt a hasznosítható terület nagysága.

Projekt céljai:

- árvízvédelem - a víz élőhelyeinek regenerálása - a Natura 2000 terület friss vízzel való ellátásának biztosítása - a megművelt területek méretének növelése. 

Végrehajtási tevékenységek:

- a folyó 29 km hosszú részének felújítása és a Rabkerti-tó tavaszi ásatása - egy gát építése a győri belső részekben, amely támogatja a víz élőhelyeinek regenerálását.


1. HHP Contact Tanácsadó Kft. (2008) Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Győr: Győr MJV Közgyűlése. 
2. Kisalföld.hu. (2010). 1 milliárd forintból: végéhez közelít a megyei Nagy-Pándzsa projekt. [online] Elérhető: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/1_milliard_forintbol_vegehez_kozelit_a_megyei_nagy-pandzsa_projekt/2227389/. [Hozzáférés: 07.07.2017]. 
3. Euvki.hu. (2017). EU Víz Keretirányelv. [online] Elérhető: http://www.euvki.hu/. [Hozzáférés: 27.07.2017].
4. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. (2009). „A Duna-vízgyűjtő magyarországi rész: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv” dokumentumának összefoglaló, rövidített változata. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 
5. Győr Megyei Jogú Város. (2012). Települési környezetvédelmi program felülvizsgálata, aktualizálása. Győr: Győr Megyei Jogú Város. 
6. Kvvm.gov.hu. (2009). Megkezdődött a Győr melletti Nagy-Pándzsa vízgyűjtő a revitalizáló berendezés. [online] Elérhető: http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2472. [Hozzáférés: 27.07.2017].

 

 

 

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF)