LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

A LIFE-MICACC PROJEKT INDOKOLTSÁGA ÉS HÁTTÉRE

A projekt az egyik legfontosabb ágazatközi kérdéssel, a természetes vízmegtartó megoldások (NWRM) alkalmazásával és a fenntartható vízgazdálkodással kíván foglalkozni a klímaadaptációval összefüggésben. A projekt ökoszisztéma-alapú megoldásokat keres a klímaváltozás nyomán kialakuló, vízzel kapcsolatos kihívásokra válaszul.

 A klímaváltozás elsősorban a vízkészletekre és az ökoszisztémákra gyakorol hatást, a vízmegtartás azonban szintén kulcsfontosságú kérdés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Helyi szinten a hidrológiai körforgás helyreállítása és a zöld infrastruktúrák létrehozása szintén hozzájárul a klímaváltozás szélsőséges hatásainak mérsékléséhez. A projektben az ökoszisztéma-alapú adaptációs módszerek különféle kedvező hatásai kerülnek bemutatásra a vízgazdálkodás és a fenntartható területhasználat szempontjából települési és vízgyűjtő szinten egyaránt.

A mintaterületeken megtervezésre és kialakításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások a Duna-medence hasonló víz- és klímakockázatokkal küzdő más települései számára is használható, megismételhető modellként fognak szolgálni. A bemutatott vízmegtartó intézkedések az ökoszisztéma szolgáltatásokra épülnek, és a helyi zöld infrastruktúrák részét képezik, amelyek természetes élőhelyként szolgálnak a biológiai sokféleséget támogatva.

Az éghajlat változása a helyi közösségeket világszerte érinti. A veszélyek különféle szélsőséges eseményekben nyilvánulnak meg, a leggyakoribb problémát azonban a víz hiánya vagy túlzott mennyisége okozza. A káros hatások mérséklése és a hatékony alkalmazkodás érdekében a települések vezetőinek fel kell készülni a vízkockázatok kezelésére és enyhítésére, a vízmegőrzés biztosítására (az önkormányzatok kezelésében levő külterületeket is beleértve), valamint a vízügyi és mezőgazdasági ágazatokkal való együttműködésre. Jelen projekt célja az ilyen kihívások megválaszolása az újabb megoldások gyakorlati alkalmazásán, a tudás megosztásán és a tudatosság növelésén keresztül.

A klímaváltozás és annak vízgazdálkodással kapcsolatos aspektusai Magyarországon

Magyarország az Európai Unió egyik tagállama, amelyet az éghajlatváltozás várhatóan a globális átlagnál súlyosabban fog érinteni. A 2071-2100 közötti időszakra vonatkozó regionális klímamodell előrejelzések (ALADIN, RegCM) szerint az átlaghőmérséklet emelkedése 3-5°C mértéket meghaladó lesz. Ezzel együtt a csapadékmennyiség csökkenésére lehet számítani egyenlőtlenebb eloszlás és fokozódó szélsőségek kíséretében. Az előrejelzések szerint ezek együttes hatása a vízlefolyásban akár 60%-os változást is eredményezhet. Magyarországon az extrém hidrológiai események gyakorisága egyre nő: növekvő vízhiány és aszályok, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb csapadékmennyiségek, valamint súlyosbodó árvíz- és belvízproblémák várhatók. Magyarország éghajlatváltozásnak való jelentős kitettsége az egyes kulcsfontosságú ágazatok (települések, mezőgazdaság) nagyfokú érzékenységével párosul.

Az éghajlatváltozás hatásai közül a víz kulcsfontosságú szerepe általánosan ismert, a negatív hatások mérséklése és az ellenálló képesség növelése szempontjából azonban jelentősége kevésbé elismert. Jelenlegi hidrológiai ismereteink szerint a víz a légkörben megnövekedett üvegházhatású gázmennyiség ellenére is képes a bioszféra hűtésére és a káros éghajlati visszacsatolások csillapítására. Ezért riasztó, hogy a vízelvezető vízgazdálkodás miatt évente közel 760 km3 esővíz tűnik el globálisan a környezetből vízlefolyás miatt.

Magyarország területének 25%-át a Duna és mellékfolyóinak korábbi ártere alkotja. A vízgazdálkodás jól szervezett intézményi háttérrel rendelkezik, ami 250 éves múltra tekint vissza. A fő célkitűzéseket azonban hagyományosan a folyószabályozás, a hajózható csatornák kiépítése, a területek intenzív mezőgazdasági művelés céljából történő lecsapolása, valamint az árvízvédelem gátakkal és egyéb infrastruktúrákkal való biztosítása képezte. Ez a megközelítés a víz környezetből való elvonásával, a vizes élőhelyek megszűnésével, a talaj kiszáradásával és a növényzet pusztulásával járt, ami az intenzív mezőgazdasági műveléssel és fásítással együtt a természetes puffer kapacitások romlásához és a vízkockázati kitettség növekedéséhez vezetett. Az éghajlatváltozás ezeket a kockázatokat várhatóan felerősíti, az alkalmazkodás és a paradigmaváltás ezért elengedhetetlen fontosságú. Sürgősen meg kell kezdeni a kisebb vízciklusok, az ökoszisztémák és talajok vízmegtartó képességének helyreállítását. A környezet vízmegtartó képessége megoldást jelentene a helyi klíma megváltoztatására és a szélsőségek kivédésére, és hozzájárulna a helyi közösségek és a gazdaság (pl. a mezőgazdaság) éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javításához (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia).

Az önkormányzatok szerepe és szükségletei az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a vízgazdálkodás szempontjából

Az önkormányzatok legfontosabb feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az egyéb ágazati jogszabályok határozzák meg. Ezek némelyikénél szükség lenne az éghajlatváltozás figyelembevételére a fenntarthatóság és az eredményes adaptáció biztosítása érdekében. Példaként a településfejlesztés, a területrendezés, a regionális fejlesztés, a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a közműszolgáltatások és a hulladékgazdálkodás említhető. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a klímaadaptáció a jogszabályokban meghatározottak szerint nem tartoznak az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé. Viszonylag kevés önkormányzat azonban önkéntes módon foglalkozik az éghajlatváltozás kérdéseivel. Ezen erőfeszítések során két szervezet segíti őket: a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség (20 tag), valamint a Klímabarát Települések Szövetsége (a projekt indulásakor 33 tag, jelen projektben partner). A klímatudatos önkormányzatok szükségesnek tartják a változást és készen állnak a tanulásra.

A tapasztalataink és a projekt előkészítése érdekében 2016 tavaszán végzett, valamennyi önkormányzatot érintő online felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok komoly erőfeszítéseket tesznek a fenti feladatok végrehajtása érdekében. A projekt tervezése során azonban úgy találtuk, hogy az önkormányzatok olykor a törekvéseiket gátoló jogi és adminisztratív jellegű kihívásokkal szembesülnek. A projekt egyik célja, hogy az ilyen problémákat a helyi szintről érkező visszajelzések nemzeti döntéshozók felé történő szisztematikus továbbításával kezelje.

További problémát jelent az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő információval és megfelelően képzett szakemberekkel a klímaváltozás kérdéseit illetően. A helyi önkormányzatok nincsenek tisztában a rendelkezésükre álló olyan természeti értékekkel, amelyek segítséget jelenthetnének az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az esetek többségében például nincsenek tisztában azzal, hogy a települések külterületein több kilométernyi csatorna és vízfolyás tartozik hozzájuk. Nem tartják számon az értékeik között a vizenyős területeket, az anyagnyerő helyeket, az invazív növényekkel borított elhagyatott területeket; ugyanígy nem számolnak erőforrásként a szennyvízzel, a szennyvíztisztító telepekről kibocsátott technológiai vízzel, vagy a településen lehulló esővízzel.

A települési szintű vízgazdálkodás az országos mintát követi, és a vizet veszélyként kezeli, ahelyett, hogy az élet forrásának és természeti kincsnek tekintené. A vízzel kapcsolatos kérdések kezelésében a domináns megközelítést a hagyományos szürke infrastruktúra jelenti. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás szempontjait szolgáló, a helyi erőforrásokra épülő többcélú és többszörös haszonnal járó megoldások a települések felelős vezetői és a műszaki alkalmazottai számára általában nem ismertek.

Fentieken túl a társadalmi-gazdasági rendszerek éghajlatváltozásnak való nagymértékű kitettsége és érzékenysége az önkormányzatok általánosan korlátozott alkalmazkodási képességével párosul, különösen a kisebb településeken.

E projekt keretében a helyi és regionális szintű vezetők ismereteket szereznek a rendelkezésükre álló természeti kincsekről és fenntartható kezelésükről, amelyek a települések javát szolgálhatják. Ezen innovatív megközelítés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás képességét körükben jelentősen fogja növelni.

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás szempontjából további akadályt képez az önkormányzatok alacsony koordináló képessége, és az új ötletek alacsony szintű közvetítése. Az egyes vízgyűjtő-területeken vagy régiókon belül az önkormányzatok és más érdekelt partnerek közötti hatékonyabb együttműködés hiányában szinte lehetetlen olyan hatékony megoldásokat találni, amelyek hozzájárulhatnak a rezisztens, adaptív és fenntartható közösségek létrehozásához. Mivel a település környékén, illetve a környező vízgyűjtő-területen a területhasználat döntő tényező a vízzel összefüggő éghajlati sérülékenység szempontjából, külön problémát jelent, hogy az önkormányzatok nem ismerik a mezőgazdasági ellátó lánc saját településükön tevékenykedő érdekelt szereplőit.

Az integrált klímarezisztens vízgazdálkodás biztosítása szempontjából a szűkös pénzügyi források további akadályt képeznek a településeken és azok környezetében. Az európai uniós és egyéb finanszírozási lehetőségekről a magyarországi önkormányzatok gyakran tájékozatlanok, vagy nem rendelkeznek a sikeres pályázatok benyújtásához szükséges ismeretekkel. Emellett a globális eszközökhöz és a naprakész ismeretekhez való hozzáférést az európai hálózatokkal kialakított kapcsolatok és az angol nyelvtudás általános hiánya is korlátozza. E projekt keretében támogatni kívánjuk a helyi önkormányzatokat az (európai) jó gyakorlatok megosztásán, a partnerségek kialakításán és a tájékoztatás biztosításán keresztül, szükség szerint segítséget nyújtva a pályázati lehetőségekről is.

A helyi önkormányzatok érdeklődését és cselekvési szándékát tükrözte a BM kezdeményezésére 2016 februárjában végzett alulról jövő „bottom-up” felmérés, amely a „Sérülékenység és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” címet viselte. A felmérés az éghajlatváltozás hatásaival szembeni érzékenységet, sérülékenységet és alkalmazkodási képességet kívánta feltérképezni különösen a vízgazdálkodás területét illetően, amelynek alapján kiválasztásra került a természetes vízmegtartó intézkedési modellt megvalósító 5 mintaterület is.

A kérdőív Magyarország mind a 3177 önkormányzata részére megküldésre került. Közülük 899 önkormányzat töltötte ki a kérdőívet, majd a válaszokat a BM és a WWF Magyarország munkatársai dolgozták fel, és kb. 60 önkormányzat került kiválasztásra további értékelés céljából az adott technikai szempontok alapján.

Ebből a körből mélyreható interjúk során az egész országból 28 önkormányzat lett kijelölve a projektben való közreműködésre. A terepen végzett megvalósíthatósági felmérést követően végül konzorciumi partnerként kiválasztásra került a prototípust megvalósító 5 település. Az 5 mintaterület a magyarországi településeket jellemző, éghajlattal összefüggő vízkockázatokat reprezentálja. Ezért arra számítunk, hogy a bemutatott modellek más helyszínek számára is továbbadhatók és megismételhetők lesznek.

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF) LIFE LOGOS 4 WATERS