Újabb sikeres online klímakonferencián vagyunk túl

A LIFE-MICACC projekt keretében 2021. február 9-én került megrendezésre „Az önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben a 2021 – 2027-es időszakban” című klímakonferencia. A rendezvény a Klímabarát Települések Szövetsége és a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda szervezésében, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége támogatásával valósult meg. A konferencia a COVID-19 pandémiás helyzet következtében bevezetett járványügyi intézkedésekkel összhangban online formában került megtartásra. A partner önkormányzati szövetségek támogatását ezúton is hálásan köszönjük.

A konferenciát (több mint 400 fő kapcsolódott be egyidejűleg a beszélgetésbe) Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára nyitotta meg. Dr. Dukai Miklós köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás Magyarországot várhatóan intenzíven fogja érinteni, egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárásra kell számítanunk. Hazánkban a klímaváltozás főként belvizek, áradások, villámárvizek és aszályok formájában érzékelhető. Ezáltal hazánk minden önkormányzata érintett a témában. Felismerve a trendeket a Belügyminisztérium 2016-ban hívta életre a LIFE-MICACC projektet, amely középpontjában az önkormányzatok és a természetes vízmegtartó megoldások (NWRM) állnak. A projekt fő célkitűzése olyan modellértékű prototípusok megalkotása volt, amelyek adaptálhatóak lesznek hasonló problémákkal küzdő önkormányzatok számára is. A projekt keretében a Belügyminisztérium és 9 társult kedvezményezett együttműködésével 5 helyszínen valósultak meg a beruházások pilot projekt jelleggel. Államtitkár úr köszöntőjében azt is elmondta, hogy a rendezvény hetében (2021. február hónap 2. hete) tapasztalható rendkívül intenzív csapadékos időjárása lesz ezeknek a projekteknek egy valódi éles tesztje.

Dr. Dukai Miklós köszöntőjét követően Magyarország egyetlen tematikus cél mentén szerveződő önkormányzati szövetségének, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, Kovács Lajos köszöntötte a hallgatóságot. Elnök úr köszöntőjében kiemelte, hogy 2019 decemberében indította el az Európai Bizottság az Európai zöld megállapodást (European Green Deal), mely utat mutat, hogyan tehetjük fenntarthatóvá és zöldebbé Európa gazdaságát. Kovács Lajos kiemelte a klímaváltozás már nem a jövő, hanem a jelen, amely ellen mindenkinek tennie kell – tette hozzá a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke.

Kovács Lajos köszöntőjét követően Kerpely Klára, a WWF Magyarország projektvezetője tartotta meg előadását. A WWF megalapítása óta figyelemmel kíséri a környezetünk állapotában bekövetkező változásokat. Kerpely Klára előadásában korunk legégetőbb problémáiként a biológiai sokféleség csökkenését, az ökoszisztéma- szolgáltatások romlását és az éghajlatváltozást emelete ki. Hogy mennyire is súlyos a helyzet? Az átlaghőmérséklet már 1,5 ºC emelkedésével is Budapest éghajlata Rómáéhoz hasonlóvá fog válni - tudtuk meg az előadásból. De nem csak attól kell félnünk, hogy Magyarország éghajlata mediterránná válik. A szakértő asszony prezentációjában szintén kiemelte, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban és egyre inkább kiszámíthatatlan módon jelentkeznek szélsőséges időjárási események. Hol a túl sok víz, hol a túl kevés víz okoz problémát – ezért nagyon fontos, hogy a vízbő és a vízhiányos időszakok között kiegyenlítsük a vízháztartásunkat, amit úgy tehetünk meg, hogy a vizet elraktározzuk a „vízgazdag” időszakban. Az előadás második felében különböző jó gyakorlatokat ismerhettek meg az önkormányzati döntéshozók. Fontos kiemelni, hogy kis költségvetésű önkormányzati fejlesztésekkel is jelentős eredményeket lehet elérni. Például csapadékvíz-elvezetés esetén a betonnal burkolt csatornahálózat helyett természetes növényzettel borított szikkasztó árok alkalmazása, amely jelentősen növeli a talaj vízmegtartó képességét, vagy a felső vízgyűjtő területekre telepített esővédő erdősávokkal jelentősen lehet csökkenteni a lefolyás sebességét, illetve záportározók létrehozásával megtarthatjuk a lehullott csapadékot, amivel később aszály esetén gazdálkodhatunk.

Kerpely Klára után Hercig Zsuzsanna, (Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda) a LIFE-MICACC projekt szakmai vezetője mutatta be a projektet és osztott meg pár gondolatot a sikeres projekt megvalósítás kulcsáról. Kiemelte, hogy a projekt egyik legfontosabb értéke abban rejlik, hogy kedvezményezettjei az önkormányzatok, valamint, hogy a projekt azon alapelv mentén került kidolgozásra, hogy globális problémákra lokálisan tudunk leghatékonyabban reagálni. A projekt fontos célkitűzése, hogy a megvalósult természetes vízmegtartó megoldások, minta projektek példaként szolgáljanak további önkormányzatok számára, és ösztönzői legyenek még több hasonló helyi vízmegőrző megoldásnak. Ezt a „replikációs” tevékenységet támogatja az összes, a projektben elért eredmény, melyek átadásával és megosztásával kíván a BM (és a teljes partnerség) segítséget nyújtani az érdeklődő megoldásoknak. Az eredmények közül kiemelte az Adaptációs Útmutatót és az e-learning tananyagot. Az Útmutató a teljes folyamatot, illetve azokat a lépéseket mutatja be, mely által hatékonyan megtervezhető egy ilyen természetes vízmegtartó megoldás. Az e-learning egy több modulból álló ingyenesen elvégezhető online tréning, mely által megismerhető az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás témakörével kapcsolatos legfontosabb elméleti tudás, interaktív feladatokkal kiegészítve. A tananyaghoz összes hazai önkormányzat számára kiküldésre került a hozzáférés 2020. november végén.

Hercig Zsuzsannát követően Dr. Valentinyi Nóra, az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság szakértője tartott előadást. Előadása során ismertette a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklus tematikus forrástérképét. Kiemelte, hogy Magyarország számára 30,8 milliárd euró a Többéves pénzügyi keret (MFF, Multiannual Financial Framework), és 20,8 milliárd euró Új Generáció EU (Next Generation EU) helyreállítási csomag fog érkezni, amelyhez társul még a kb. 20 milliárd eurós kohéziós forrás és a Közös Agrárpolitika (KAP) körülbelül 10,6 milliárd forintos forráslehetőségei. Az új költségvetési ciklus egyik fontos jellemzője pedig a megosztott (tagállami és közvetlen) irányítású források csökkenése a közvetlen brüsszeli források arányának a növekedése a rendszerben. Valentinyi Nóra azt is elmondta, hogy az új finanszírozási időszak központi eleme lesz a körforgásos gazdálkodás, a digitális átmenet támogatása, valamint klímacéloknak való egyre erőteljesebb megfelelés, infrastrukturális beruházások esetén pedig a klímarezilencia javítása lesz általános cél. Ehhez kapcsolódóan az Európai Klímatörvény olyan fontos prioritást fogalmazott meg, hogy az 1990-es bázisévhez képest több mint 55 %-kal csökkenjen az ÜHG-kibocsátás, a magyar klímatörvény pedig szintén az 1990-es bázisértéket alapul véve 40%-os kibocsátáscsökkenést határozott meg. Az előadó azt is kiemelte, hogy az új támogatási struktúra tervezése még nem zárult le teljesen, így az Operatív Programok még nem kerültek benyújtásra az Európai Bizottság felé.

Az előadók sorát Dálnoky Noémi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője folytatta. Előadásában a KEHOP Plusz (Környezetvédelmi és Energiahatékonysági operatív Program Plusz) operatív programot mutatta be részletesen. A KEHOP Plusz három kiemelkedő globális „ügye” a klímaváltozás, a biodiverzitás és a fenntarthatóság területe, amelynek minden releváns projektben meg kell jelenniük. A KEHOP Plusz fontos célja az úgynevezett szemléletformáló, kiegészítő „soft” beruházások támogatása is. Dálnoky Noémi tájékoztatója alapján a KEHOP Plusz legfontosabb új témái a víztakarékosság, a körforgásos gazdaság, települési zöld- kék infrastruktúra fejlesztések; az energiaközösségek (fontos célja az importfüggőség csökkentése) és az energia kötelezettségi rendszer lesznek. Ezek közül várhatóan a megújuló energiagazdálkodás és a körforgásos gazdasági rendszerek lesznek a KEHOP Plusz legfontosabb prioritásai, ami természetesen a rendelkezésre álló keretösszegben is megmutatkozik – mondta el.

Rendezvényünk utolsó előadója Dr. Oroszi Viktor, a Külügyi és Külgazdasági minisztérium EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinátora volt. AZ EUSDR egy olyan stratégia, amelynek kilenc közép-kelet európai EU-tag, és 5 nem EU-tag résztvevő állama van. Az EUSDR egyik legfőbb célja a Duna Régió összekapcsolása a többi régióval, valamint a régió összehangolt és közös fejlesztése és ennek keretében olyan kulcsterületei vannak a stratégiának, mint a fenntartható energiagazdálkodás, vízminőség javítása, vagy a környezeti kockázatok csökkenése. Oroszi Viktor előadásában bemutatta azt is, hogy az EUSDR stratégiai céljainak megvalósítására milyen releváns finanszírozási eszközök érhetőek el, amelyek közül ki kell emelni a nemzeti operatív programokat, az Európai Területi Együttműködési Programokat (EIB, European Investmant Bank) hitelkonstrukciókat, de akár olyan központi uniós programokat is, mint a LIFE Program vagy a Horizon 2020.

Rendezvényünk valamivel 13 óra után tért véget, az előadókhoz a rendezvény során feltett írásbeli kérdések megválaszolásával. A konferencián elhangzott előadásokhoz tartozó prezentációk, valamint a konferencia hanganyaga az alábbi linkről érhető el: https://drive.google.com/drive/folders/1Ir0rXWSBmf8AJE2NGCCDE3LTl94UddO9?usp=sharing.

Összességében elmondható, hogy egy nagyon érdekes, szakmailag magas színvonalú, nagy érdeklődésre számot tartó konferencián vagyunk túl, mellyel célunk az önkormányzatok tudás-bővétése, valamint a különböző pályázati és finanszírozási lehetőségek megismertetése volt. Bízunk benne, hogy sok hasznos információval gazdagodtak a konferencia résztvevői.