Tereplátogatás Püspökszilágyon

2019. július 11-én Püspökszilágyra látogattunk az OVF, a WWF és a BM munkatársaival közösen. A tereplátogatáson részt vett továbbá három külföldi ösztöndíjas (Pakisztánból, Kenyából, és Tunéziából), a Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának hallgatói, akik jelenleg az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál töltik több hetes gyakornoki idejüket.

Mielőtt megtekintettük volna a LIFE-MICACC projekt keretében a településen már megvalósított projekt elemeket, három rövid előadást hallgathattunk meg. Tordai Sándor, a település polgármestere, Püspökszilágy sajátos földrajzi helyzetéről és történelméről mesélt nekünk, Hercig Zsuzsanna, a Belügyminisztérium munkatársa, a LIFE-MICACC projektet mutatta be előadásában, míg Budai Zoltán, klímaadaptációs referens, a projekt Püspökszilágyon elkészült, illetve tervezett megoldásait ismertette a résztvevők számára.

Tekintettel arra, hogy Püspökszilágy dombvidéki település, leginkább a villámárvíz problémájával szembesül, a legutóbbi pár héttel ezelőtt történt náluk. Elsősorban ezt a kihívást kívánják megoldani a LIFE-MICACC projekt során megalkotásra kerülő természetes vízmegtartó és hordalékfogó eszközökkel. Polgármester úr szavaival élve: „a projekt fő célja a klímavédelem, lényege a vízvisszatartás, extra haszna pedig a villámárvíz kérdésének megoldása”.

A lezúduló víz problémájának szemléltetésére megtekintettük a falu felső határában található – régen erdővel borított, jelenleg - mezőgazdasági földeket. Itt a vízfolyamok által okozott járatok jól láthatóak voltak a napraforgótáblában. Sajnos fák ültetésére a tulajdonjogi viszonyok miatt nincsen lehetőség, ezért van szükség más természetes vízmegtartó megoldásra. Ezt követően ellátogattunk az Szilágyi-patakon már megépített rönkfa gáthoz, ami már a legutóbbi nagyobb esőzés során is hatékonynak bizonyult, felfogta a vízhozam és a hordalék jelentős részét. A patak mellékágán ezzel együtt tíz rönkgát megépítésére kerül majd sor. Ezen gáttól nem messze terveznek egy iszap felfogására alkalmas hordalékfogó medencét, mely szintén csökkenti majd a villámárvíz által a településre bejutó hordalék mennyiségét. A település túlsó végén kialakításra kerül egy víztározó tó is, amely hazánkban egyedi technikai megoldásnak számít. Habár villámárvíz esetén az Szilágyi-patak vízhozama megemelkedik, egy szabályozó zsilip segítségével a felesleges vizet a tóba lehet majd ereszteni. A tó kialakított medre enyhén lejt, így megmarad a víz folyamatos mozgása. Annak érdekében, hogy megőrizzék a bioszféra épségét, a mocsári csorbóka és a fehér tündérrózsa a rezervoár területéről áttelepítésre került, illetve a vízgyűjtő területének kialakítása a békák vándorlásának és a madarak fészkelésének figyelembe vételével lett ütemezve.

Az Szilágyi-patakon a forrástól az oldaltározó utáni vízi átjáróig összesen tizenöt ponton terveznek természetközeli beavatkozást végrehajtani a település külterületén. Ezek közé tartozik a már száz évnél is régebbi magyar megoldás felújítása is. A főágon öt, egyedi habarcsba épített terméskő iszapfogót találtak a munkálatok során, ezek felújítása szintén a projekt részét képezi.

A külföldi tanulmányi utak alkalmával megismert klíma- és vízvédelmi projektek során alkalmazott megoldások és technikai elemek beépítésére és ezek megismertetésére is nagy hangsúlyt fektet a település. Ennek egy ékes példája a rönkkazettás, terméskővel feltöltött, pillérek telepítése az erózió és az elmosás ellen. A természetes gátak áteresztik a vizet, a kő alapra épített zsilipek rönkboronás szerkezete pedig védelmet nyújt a hordalék és uszadék ellen.

A terepszemle után Polgármester Úr lehetőséget biztosított minden résztvevőnek, hogy kérdéseket tegyen fel a látottakkal kapcsolatban.

Készítette: Csizmadia Petra, gyakornok - BM ÖKI