Szárazodó Magyarország

Magyarország víznagyhatalom! – mondják sokan. Ez az állítás azonban csak részben igaz. Hogy miért? Ezt illusztráljuk az alábbi ábrán. Három különböző forrásból jutunk vízhez Magyarországon: csapadékból, felszín alatti vízkincsből, és a folyókból. Nézzük ezt a három vízforrást külön-külön.

1. Csapadék

Csapadékból sajnos nem hullik elégendő mennyiség. Az ország nagy részére igaz, hogy minden évben kevesebb csapadék hullik, mint amennyi el tudna párologni, ha lenne elég víz. Az alföldön például az éves átlagcsapadék 500mm körüli, a párolgási potenciál viszont 800mm, azaz minden évben hiányzik 300mm eső. A másik probléma a csapadékkal az egyenletlen eloszlás: egy része télen esik le, ami nem hasznosul, egy jelentős része pedig nagy zivatarok formájában, hirtelen hullik, ami szintén nem tud beszivárogni a földbe, hanem csatornákon, patakokon, folyókon folyik el. A csapadék eloszlása klímamodellek szerint a globális éghajlatváltozással még egyenletlenebb lesz, pedig már ma is az.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a LIFE-MICACC mintatelepüléseken hány nap alatt hullik le átlagosan az egész évi csapadékmennyiség fele, 80%-a és 90%-a 50 év csapadékadatai alapján. A számok nagyon hasonlóak településenként, az egész éves mennyiség fele például mindenhol lehullik kevesebb mint három hét alatt.

¹ CARPATCLI adatbázis, 1961 - 2010 közötti napi csapadékadatok alapján

2. Felszín alatti vízkincs – felélt megtakarítás

A másik vízforrásunk a felszín alatti vízkincs. Itt rengeteg víz raktározódik biztonságosan, ilyen a talajvíz, a rétegvíz, a karsztvíz. A felszín alatt a szennyeződések lassabban terjednek, az itt raktározott vizek tisztábbak, nem véletlen származik innen az ivóvizünk (forrásokból, kutakból), nem pedig közvetlen a folyókból, tavakból, amiket egy szennyezés azonnal elér. Ezenfelül a felszín alatti vizek közvetlenül nem érintkeznek levegővel, így nem párolognak és fogynak el. A felszín alatti vizek minősége és mennyisége is sokkal jobban védett, mint a felszíni vizeké, ezért aztán nevezhetjük őket ’vízbanknak’ is.

Ha valahol nem esik elég csapadék, akkor a vízhiányt sokszor felszín alatti vizekből pótolják. Ez önmagában nem baj, mert a felszín alatti vizek megújulnak. Az viszont már igen, hogy megújulásuk üteme lassú, sokszor sokkal lassabb, mint amilyen ütemben mi kitermeljük őket. És míg a kitermelést egyre növeljük, addig a megújulást lassítjuk: a felszín alatti vízkészlet ugyanis úgy tud megújulni, ha hagyjuk beszivárogni a talajba a felszínről az esővizet és a folyók által hozott vizet. Erre a vizes élőhelyek, tavak, mocsarak, árterek, és erdők biztosítanak felületet. Magyarországon azonban a vizes élőhelyek nagy részét megszűntettük, sok erdőt pedig szántóvá alakítottunk. Ennek következtében Magyarországon sok helyen a talajvíz szintje egyre süllyed. A vízbankba minden évben kevesebbet rakunk be, mint amennyit kiveszünk, a megtakarításaink egyre fogynak.

3. A folyókon érkező víz: berobog és kirobog

A harmadik nagy vízforrásunk a folyók lehetnének, miattuk mondják, hogy Magyarország víznagyhatalom. Folyókon körülbelül kétszer annyi víz folyik át a Kárpát-medencén évente, mint amennyi csapadékként ide hullik. A folyókat azonban gátak közé szorítottuk, vizük áradáskor nem terül szét az ártereken, nem folyik ki mellékágakba és holtágakba, így nem tudja a felszín alatti vizeket pótolni, és nem hasznosul.

Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy rengeteg turista látogat Magyarországra, ezért turizmus-nagyhatalom vagyunk, pedig csak átszelnék az országot egy autópályán, mondjuk Romániából Ausztriába tartva. Ha nem hajtanak le az autópályáról, nem turisták, csak átutazók. Ugyanez a helyzet a vízzel: ha nem tereljük ki a folyómederből, nem hajt nekünk hasznot.

Végül pedig, Magyarországon a vízgazdálkodási szemlélet ma a víz elvezetésére épül: a belvízelvezető csatornarendszerek évente 1.77 millió m³ vizet vezetnek a folyókba, olyan területekről, amelyek néhány hónappal később már gyakorta aszállyal küzdenek. A vízelvezetés-centrikus gazdálkodásnak hála a folyók több vízzel lépnek ki az ország déli határain (116km³), mint amennyivel befolynak az északin (109m³). Évente körülbelül 7 km³ vizet vesztegetünk így el, ez három és fél Balatonnal felérő víz.  

Magyarország vízmérlege, a Magyar Nemzeti Atlasz alapján

Magyarország tehát folyamatosan szárazodik, a vízkészleteink csökkennek, pedig rengeteg vizünk lehetne, ha helyesen gazdálkodnák vele. Megoldást a víz elvezetése helyett a víz megtartása jelentene, kis léptékben, természetközeli módon. Ezen dolgozik a LIFE MICACC projekt csapta.

Szerző: Farkas Mátyás, WWF