Lengyel gazdák látogatása a LIFE-MICACC projekt 4 pilot helyszínén

A tanulmányút célja az volt, hogy megismerjék a LIFE-MICACC projekt keretében kialakított, a gyakorlatban jól működő vízmegőrző megoldásokat, módszereket, és olyan új ötleteket vigyenek haza, melyek által mérsékelni tudják településükön a szélsőséges időjárási események (aszályok, árvizek) negatív hatásait.

A delegáció tagjai négy helyszínre látogattak el: Ruzsa, Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu.

Ruzsán a Homokhátság agrárhelyzetével, az elsivatagosodás okozta problémákkal és annak megoldásaival ismerkedtek meg a Lengyelországból érkezett gazdák, akiket Biernacki Karol, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának igazgatója, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja kalauzolt a településen. A vendégeket Sánta Gizella polgármester köszöntötte. A delegáció megtekintette a falu lengyel áldozatoknak emléket állító emlékművét és a lengyel vonatkozású templomi ereklyéket is. A szakmai programok részeként a Csongrád-Csanád Megyei Agrárkamara szakembere a térség agrárhelyzetét mutatta be, ebéd után pedig ellátogattak két ruzsai tóhoz és a gazdakör elnökéhez, aki egy helyi gazdaság működését mutatta be a lengyel vendégeknek.

Bátyán Fekete Csaba polgármester előadásában a belvíz, az aszály és a nyári hőhullámok jelentette kihívással, valamint az erre adott települési válasszal ismerkedtek meg a lengyel gazdák. A falu szélén elhelyezkedő régi agyaggödörből kialakított többmedencés tározótavat helyszíni bejárás keretében ismerték meg közelebbről a vendégek. Sok kérdés felmerült, melyre polgármester úr, az Agrárkamara megyei képviselői, és a helyben főként fűszerpaprikát és fokhagymát termesztő gazdálkodók válaszoltak meg.

Püspökszilágyon a projekt ismertetőt követően Tordai Sándor polgármester körbevezette a lengyel delegációt a beavatkozás helyszínein: lehetőség nyílt megtekinteni néhány szivárgó rönkgátat, melyek villámárvíz idején lassítják a víz lefolyását; a projektben felújított terméskő hordalékfogókat, melyek segítik megelőzni a hordalék lemosódását; és az oldaltározót, mely befogadja, megtartja a többlet vizet és vizes élőhelyként vonzza a különböző növény- és állatfajokat. Emellett helyben gazdálkodók, növénytermesztők és méhész is megosztotta tapasztalatait a lengyelekkel.

Rákócziújfaluban Varga József polgármester bemutatta a projekt keretében átalakított belvízelvezető-csatornát és a szomszédos víztározót, majd levetítette a megvalósításról szóló kisfilmet. Ezt követően a lengyel gazdák a terepen saját szemükkel is megtekinthették, hogy mi valósult meg a MICACC projektben. A felmerülő kérdésekre polgármester úr, helyi gazdák, és Kiss Róbert a Nemzeti Agrárkamara JNSZM-i igazgatója adtak választ.

A LIFE-MICACC projektben résztvevő négy település arról számolhatott be a lengyel gazdálkodóknak, hogy a projektben megvalósított vízmegtartó fejlesztések, víztározók hatására jellemzően nőtt a környező területek terméshozama, és a talajvíz szintje is magasabb a kiinduló állapothoz képest. Ez is azt igazolja, hogy ezek a vízmegőrző, a többlet vizet a tájban megtartó megoldások lokálisan hatékonyak, és kedvezően hatnak a helyben gazdálkodók munkájára, a növénytermesztésre is.