LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

Így bánj a vízzel, hogy jó legyen neked és a Földnek is!

Ha a lehulló csapadékot nem elvezetjük, hanem megtartjuk otthonunkban, azzal nem csak a pénztárcánknak teszünk jót, de a hőség és szárazság ellen is hatékonyan védekezhetünk. Ráadásul ezzel sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük azt a természeti kincset, amely minden élet alapja. A WWF Magyarország ahhoz ad tippeket, hogy hogyan tartsuk meg a vizet házunk körül.

A környezeti problémákkal szemben sokszor tehetetlennek érezhetjük magunkat: túl nagyléptékűnek gondoljuk őket, melyekkel szemben egyszerű emberként nem tudunk fellépni. Ez a legtöbb esetben nem igaz, mindenki tehet ugyanis a nagy, rendszer szintű problémák megoldásáért. Így van ez a vízgazdálkodással is: saját otthonainkban úgy óvhatjuk vízkészleteinket, hogy a közjó szolgálatába állva mi magunk is jól járunk.

Elterjedt, de rossz: mindent elvezetni az utolsó cseppig

Magyarországon a legtöbb háztartásban feleslegesnek tekintik és elvezetik a tetőről, burkolt felületekről összegyűjthető vizet, pedig hasznosítani is lehetne. A vizet jobb esetben közterületre, vízelvezető árkokba engedik – így azonban a területről elfolyó víz nem helyben hasznosul, hanem árkok, csatornák, folyók szövevényes rendszerén át haladva a Fekete-tengerben köt ki. A másik probléma, hogy ez a gyakorlat a klímaváltozással egyre sűrűbbé váló villámárvizeket és belterületi elöntéseket is kezelhetetlenné teszi: nem lehet akkora árokrendszereket kiépíteni, amelyek egy heves zivatar vizét maradéktalanul elvezetik, ha az összes háztetőről azonnal az árkokba folyik a víz.

Ennél sokkal rosszabb, ám szintén gyakori megoldás, amikor a tetőről összegyűjtött esővizet a szennyvízcsatornába vezetik. Ez nem csak szabálysértő, de jelentős természetvédelmi és anyagi károkkal is jár. A csatornába jutó vizet ugyanis szállítani, szivattyúzni és a szennyvíztisztítókban tisztítani kell, mely óriási többletköltséget ró a közművek üzemeltetőire. Ezen felül heves esőzéskor a szennyvíztisztítók nem tudják fogadni a rengeteg esővízzel kevert szennyvizet, és kénytelenek azt tisztítatlanul a természetes befogadókba – folyókba, holtágakba, tavakba – engedni, ami gyakran megtörténik például Szentendrén vagy Dél-Pesten, a Soroksári-Dunánál. Extrém esetben a víz elmoshatja a szennyvíztisztítót is, hetekre megbénítva annak hatékony működését.

Ha a csapadékvíz kezelését és hasznosítását mindenki a telkén belül oldaná meg, az egyszerre tenné zöldebbé, élhetőbbé és élettel telibbé a kerteket, és tehermentesítené az önkormányzatokat a vízelvezetés megoldásának költséges feladata alól. Ideje felismerni, hogy a víz erőforrás, és ennek megfelelően otthonainkban is takarékoskodni és gazdálkodni kell vele. Erre számos lehetőség kínálkozik. Ezt mutatja be a WWF Magyarország infografikája, amely a LIFE-MICACC projekt részeként készült el. A projekt keretében a szakemberek azért dolgoznak, hogy hazai kistelepülések a víz megtartásával képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Így gyűjthetjük az esővizet

Egy 100 m2 alapterületű tetőre évente átlagosan 58m3 víz hullik, melyből egy 1m3-es tartályban körülbelül 50m3-t lehet összegyűjteni. Ha ennyi vizet hasznosítanánk például locsolásra, azzal átlagosan évi 32.000 forint víz- és csatornadíjat spórolhatnánk meg.

A vizet kétféleképpen gyűjthetjük: a felszín feletti tartályok bár szem előtt vannak, de a gravitáció segítségével egyszerűen tovább vezethető belőlük a víz, például locsolhatunk vele. Fontos, hogy a víz gyűjtésére használt tartály tiszta, napfénytől védett és fedett legyen.

A földbe süllyesztett tartályok drágábbak ugyan, de nem foglalnak helyet a kertben. Olcsóbb megoldás, ha fertőtlenítés után régi ciszternákban gyűjtjük az esővizet, ahonnan a víz szivattyúzással hasznosítható, de akár a földbe is beszivárogtathatjuk, hogy pótoljuk a talajvizet.

Növényekkel a mikroklíma javításáért

Az esővízgyűjtésen kívül máshogy is hasznosíthatjuk a vizet. A tartályokból túlcsorduló vagy a tetőről lefolyó csapadékot esőkertben is megőrizhetjük. Az esőkertek kicsi, vízkedvelő, őshonos növényfajokkal beültetett mélyedések, melyek bárhol kialakíthatók és a kert díszei lehetnek.

A növényzet a kert többi részén is segíti a víz visszatartását: a fák, cserjék vagy a hosszúra hagyott fűfélék növelik a kert természetes víztároló kapacitását. A dús növényzet rengeteg vizet képes magába szívni, és párologtatás útján azt fokozatosan visszaengedi a légkörbe. Ez kiváltképp nyáron hasznos, mikor a párolgás segít hűteni a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a hőséget. A hosszúra hagyott gyep és a háromszintes növényzet becslések szerint tizenhétszer annyi vizet képes raktározni, mint a rövidre vágott angol pázsit.

A házra futtatott növények – mint a keleti vadszőlő, a repkényszőlő vagy lonc – szintén csökkentik a ház napi hőingadozását. Ezek úgy működnek, mint egy természetes légkondicionáló, csak éppen energiahasználat és széndioxid-kibocsátás helyett éppen a szén-dioxid megkötéséhez és raktározásához járulnak hozzá.

Fontos, hogy ahol tudjuk, csökkentsük a burkolt felületek arányát! A lekövezett terasz vagy autóbeálló hátrányai, hogy a nyári hőhullámok idején túlhevülnek, és a csapadék is túl gyorsan folyik el róluk. Ha ezeket felszámoljuk vagy vízáteresztő burkolattal helyettesítjük, azzal lassítjuk a lefolyást és növeljük a visszatartott csapadék arányát.

Az infografika a dokuemntumtárból nagyméretben letölthető.

 

 

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF) LIFE LOGOS 4 WATERS