Folyórehabilitáció Ausztriában

A WWF Magyarország a LIFE-MICACC projekten kívül számos egyéb hazai és nemzetközi projektet valósít meg a környezet védelme, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, a fajok sokszínűségének megőrzése érdekében.

A WWF Magyarország Vizesélőhely Programja 2018-ban indította egyik új LIFE projektjét, a WISE-DRAVA-t. A pályázat Magyarország harmadik legnagyobb folyójának és egykori árterének problémáját hivatott orvosolni. Nevezetesen azt, hogy a Dráva felső szakaszára épített vízerőművek és keresztgátak miatt a folyó nem szállít elég hordalékot az alsóbb, magyar szakaszokra, így a medre bevágódik a terepszintbe, folyamatosan mélyül. A folyón levonuló áradások így már csak ritkán lépnek ki az ártérre, vizüket már nem is lehet, és az ártér eltűnése miatt, nincs is hol visszatartani, az ország harmadik legnagyobb folyója melletti területek aszállyal küzdenek. Ezt hangoztatta a LIFE-MICACC projekt egyik Dráva-menti partnertelepülésének, Tésenfának polgármestere, Hideg József is több találkozónk alkalmával. Tésenfa az ország egyig legbővizűbb folyójától háromszáz méterre fekszik, a külterületi szántók mégis egy agrársivatag benyomását keltik, a falu kútjai pedig sokszor kiszáradnak.

A lehetséges megoldások egyáltalán nem egyszerűek, és nem is olcsók, de létezik jó példa. 2018 novemberében azért utaztunk a Dráva mentén dolgozó kollégáinkkal Ausztriába, hogy két példaértékű LIFE projektet ismerhessünk meg.

Az első helyszínen a Dráva felső, Alpok között kanyargó szakaszán már több mint tíz éve tartó munkát ismerhettük meg (LIFE Lebensader Obere Drau (2006-2011), és LIFE Obere Drau II projekt). Itt a folyó, hasonlóképpen a magyar szakaszhoz erősen bevágódott, kanyarulatait kiegyenesítették, hisz a körülötte elterülő lapos, de szűk völgy minden négyzetmétere Ausztriában ritkának számító lehetőséget kínál a mezőgazdasági művelésre. Hosszas egyeztetés után a helyi gazdálkodók azonban beleegyeztek, hogy néhány helyen a folyó szélesebb teret kapjon a szűk völgyben, és hajlandóak voltak szántóik elcserélésére. Ezeken a helyeken a folyót szabályozó sarkantyúkat a LIFE program keretében visszabontották, és sok kisseb, földbe süllyesztett sarkantyúval érték el, hogy egy bizonyos szélességű sávban a Dráva szabadon, dinamikusan alakíthassa medrét, zátonyokat építhessen, szakadópartfalakat alakíthasson ki, új hordalékot hozva a mederbe. A beavatkozás medermélyülésre, hordalékszállításra, vízáramlásra gyakorolt hatását a helyi egyetem bevonásával évek óta kutatják, és a kutatás eredményei szerint a beavatkozás sikeres volt. Több kilométeren a folyó kiszélesedett, folyása lelassult, a meder mélyülése megállt. Új zátonyok, és ezzel új élőhelyek jöttek létre, míg a megfelelően tervezett partvédelmi beavatkozásoknak köszönhetően folyó továbbra sem veszélyezteti a környező településeket, mezőgazdasági területeket.

A második példát Salzburg városa mellet, a Salzachauen folyó árterében tekinthettük meg. Az erősen leszabályozott folyóban itt is a medermélyülés jelenti a legnagyobb gondot, amit két megoldással orvosoltak. Az egyik, egy a folyóba épített óriási fenékküszöb, rajta egy szűk hajózható átjáróval, ami a küszöb feletti szakaszon segíti a meder visszatöltődését, azaz újbóli megemelkedését. Ezzel párhuzamban egy hatalmas, 127 hektáros területet, benne egy egykori mellékággal visszacsatoltak a folyó árteréhez. Ide a folyó áradásainak vizét szabályozottan vezetik ki, és egy hatalmas, egykori kavicsbányából visszamaradt tórendszerben tartják vissza. Az árteret nem kizárólag természetvédelmi megfontolások alapján alakították ki, hanem gondoltak a városból ide látogató turisták igényeire is, így került bele tanösvény, gyaloghíd, madármegfigyelőhely is.

Ezek a projektek nagyobb léptékben, nagyobb költségvetéssel, és nagy folyók mentén foglalkoznak a vízmegtartással, és az itthon is problémát jelentő nagy folyószabályozások kérdésével, mint a LIFE-MICACC projekt. Mégis inspiráció volt a látogatás, különösképpen egy történet, amit a Felső Dráva-menti LIFE vezetője, Klaus Michor osztott meg velünk a helyi gazdálkodókkal kiépített viszonyáról. Eleinte minden folyómenti gazda teljesen értetlenkedve hallgatta az előadásait arról, miért is kellene egy folyónak adni az értékes szántóföld akár csak egy darabját is. Minek a hasznos területből haszontalant csinálni? Már úgy tűnt, nem lesz a projektből semmi. Ha egy gazdát sem sikerül meggyőzni a földcseréről, nem lehet mit tenni, a magántulajdon sérthetetlen. Aztán az egyik, sok gazdálkodóval tartott sokadik egyeztetésen az egyik helybéli földtulajdonos felállt és elmesélte, hogy ő gyerekkorában nem járt nyaralni, semmi szüksége nem volt rá. Akkoriban, aki szabadságra vágyott, lement a Dráva partjára. Horgászott, vagy csak ücsörgött, oda jártak a fiatalok randizni, egyszóval az embereknek élő kapcsolatuk volt a folyóval, ahogy a folyónak is a völggyel. Ma már senki nem jár ki a Drávához, és őt ez bántja, ezért hajlandó elcserélni az egyik szántóját, annak reményében, hogy sikeres lesz a projekt. Ő volt az első. Utána kötélnek álltak mások is.

Farkas Mátyás

2018.11.20.

További információk:

LIFE Obere Drau II (LIFE06 NAT/A/000127) honlap: http://www.life-drau.at/

LIFE-Salzachauen (LIFE14 NAT/AT/000496) honlap: https://www.salzburg.gv.at/themen/natur/naturprojekte/life-salzachauen