LIFE-MICACC projekt
LIFE16 CCA/HU/000115

"Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében"

Ezek a gazdák nem vártak senkire – maguk szálltak szembe a szárazsággal!

Az előrejelzések szerint Magyarországon a klímaváltozás átlagon felül érezteti majd hatását, egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárásra van kilátás. A jászszentlászlói Dongér-Kelőér Vize Egyesület talajvíz-visszatartásra irányuló komplex projektjét azonban nem az előrejelzések miatti aggodalom hívta életre, hanem a kényszer: óriási a vízhiány a Homokhátságon.

Az évek során felújított beton záróelemekkel való időszakos elzárásoknak köszönhetően ma kevesebb csapadékot vezet el a Dong-éri-főcsatorna, így a Duna-Tisza közén körülbelül 2500 hektáron érzékelhető, hogy emelkedik a talajvízszint, amely jobb termesztési körülményeket eredményez.“ – mondja Toldi Csaba, az egyesület elnöke.

A gazdák összefogtak annak érdekében, hogy megállítsák a csapadék elfolyását – Fotó: Toldi Csaba

A gazdák összefogtak annak érdekében, hogy megállítsák a csapadék elfolyását – Fotó: Toldi Csaba

 

Három településen (Jászszentlászló, Móricgát, Szank) dolgozó gazdák fogtak össze annak érdekében, hogy megállítsák az elsivatagosodás folyamatát azzal, hogy a Dong-éri-főcsatorna vízelvezető, talajszárító hatását csökkentik. A Kiskunhalast Bakssal összekötő csatorna hossza 84 km, vízgyűjtő területe több mint 2000 km2. A mellékcsatorna-hálózat hossza csak ennek a három településnek a területét nézve több mint 100 km.

A csapadékvíz nagyon gyorsan hagyja el a területet, mivel a főcsatorna szintkülönbsége nagy, csak Jászszentlászló területén 13 méteres. Összehasonlításképpen: a Tisza Szolnok és Szeged közötti szakaszán mindössze 5 méter az esés.

A főcsatorna a lehulló csapadékot rendkívül rövid idő alatt vezeti el a területről, a talaj át sem tud nedvesedni, így szinte lehetetlen a mezőgazdálkodás fenntartása. Az illetékes vízügyi igazgatósággal nyélbe ütött egyezség szerint a víz főcsatornába jutásának időszakos megakadályozását lehet alkalmazni a probléma kezelésére.

Jól szabályozható, ideiglenes elzárás a levegőből: jobb oldalon a kaszálót elárasztották, viszont a bal oldalon látható szántókon nincs felszíni víz – Fotó: Toldi CsabaJól szabályozható, ideiglenes elzárás a levegőből: jobb oldalon a kaszálót elárasztották, viszont a bal oldalon látható szántókon nincs felszíni víz – Fotó: Toldi Csaba

A jelenség nem csak a gazdák számára nyilvánvaló

Egyes vadászbeszámolók szerint olyan elhullott vadállatokra bukkantak a környéken, melyeknél semmilyen betegség vagy sérülés nyoma nem volt felfedezhető, valószínűleg a most kiszáradó (ám eredetileg tartósan vizes) területek növekedésének következtében pusztultak el.

Szintén sokat mondó jelenség, hogy ebben a térségben az egykor 17-22 m mélyre fúrt kutakból a szivattyúk ma már többnyire levegőt szívnak, lehetetlenné vált az öntözés, ezért új és mélyebb kutak fúrására van szükség. Az ásott kutak állapota még rosszabb: összesen 72 db-ot használnak a talajvízszint megfigyelésére, de már csak 5-6-ban van víz, a többi kiszáradt.

A lecsapolások miatt a térség 24 víztározójából már csak 4-ben van víz – Fotó: Toldi CsabaA lecsapolások miatt a térség 24 víztározójából már csak 4-ben van víz – Fotó: Toldi Csaba

A vízvisszatartó rendszer felépítése

A vízvisszatartás rendszerének kialakítása során elsődleges szempontként az adottságok számbavétele szerepelt: az egyes kisebb csatornákra épített beton záróelemek még a rendszerváltozás előtt épültek, azzal a céllal, amire most is használják, hogy szabályozni lehessen a a területről elfolyó csapadék mennyiségét. Ezek az elemek azonban nagyrészt tönkrementek, a felújításra nem volt keret.

A környékbeli gazdák összefogásának eredményeként néhány évvel ezelőtt saját forrásból kezdték el finanszírozni a beton záróelemek felújításának költségét. Később egyesületet alapítottak, majd a Nemzeti Együttműködési Alapból kétszer kaptak támogatást összesen több mint 4 millió forint értékben eszközök beszerzésére.

Ezután figyelt fel a WWF Magyarország az egyesület tevékenységére, és 15 millió forintos támogatással járult hozzá a beruházások folytatásához, 25 beavatkozási pont (műtárgy) felújításához.

Ez a vízvisszatartó tevékenység ezen a vidéken az öntözésnek egy jóval egyszerűbb és olcsóbban kivitelezhető alternatívája. Azokon a területeken, ahol csapadéktöbblet van, időszakos elzárást végeznek, lecsökkentve ezzel az elszivárgást, és időt hagyva arra, hogy a talaj megfelelően átnedvesedjen.

A meglévő beton műtárgyak felújításával gondoskodnak a csapadék elfolyásának megakadályozásáról – Fotók: Toldi Csaba

A meglévő beton műtárgyak felújításával gondoskodnak a csapadék elfolyásának megakadályozásáról – Fotók: Toldi CsabaA meglévő beton műtárgyak felújításával gondoskodnak a csapadék elfolyásának megakadályozásáról – Fotók: Toldi Csaba

Az eljárás előnyei és eredményei:

Nagy az érdeklődés

szárazság leküzdésére tett erőfeszítések iránt hatalmas az érdeklődés, az elmúlt évben több mint negyven előadást tartottak szerte az országban, az Agrárminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is bemutatták a projektet.

Az egyesület jelenleg azon dolgozik, hogy pontos adatokat szerezzenek az átszivárgás mértékéről: 50 méterenként talajvízszintmérő-kutakat helyeznek el, amelyek adatai alapján számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy egy-egy elzárással létrejövő árasztás mekkora területen és milyen mértékben tudja megnövelni a talajvíz szintet.

Toldi Csaba arról is beszámolt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Gödöllői Szent István Egyetemen tananyagba került a jászszentlászlói mintaprojekt. Több egyetemista tizenegy héten keresztül dolgozik majd a mintaterületen, tanulmányozzák és rögzítik az adatokat. Diplomamunkák is készülnek ebből a témából.

Az egyesület elnöke szerint biztató, hogy a fiatalok is érdeklődnek a téma iránt, ez a garanciája annak, hogy legyen folytatása a most megkezdett munkának. A vízvisszatartás problémájának megnyugtató megoldása ugyanis legalább olyan hosszú folyamat, mint amennyi a lecsapolás volt. Ez akár ötven évet is igénybe vehet.

(Cikk forrása: https://www.agroinform.hu/)

Projekt partnerek

Belügyminisztérium (BM) Bátya Község Önkormányzata Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. (PANNON) Püspökszilágy Község Önkormányzata Rákócziújfalu Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Tiszatarján Község Önkormányzata WWF Magyarország Alapítvány (WWF)