Angliába látogatott a LIFE-MICACC csapata

A második és harmadik külföldi tanulmányút alkalmával 2018. szeptember 25-28. között Angliába (Belford, Pickering) látogatott a LIFE-MICACC csapat. Az utazáson 16 magyarországi település önkormányzata képviseltette magát.

Az észak-angliai időjárás kegyelmébe fogadta a csoportot, a kora őszi időszakhoz képest nagyon szokatlan, ragyogó napsütés jellemezte az időjárást. Ez az idő jó lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy hosszabb időt tölthessen a csoport terepen, az árvízvédelmi objektumok közvetlen megismerésével. A kedvező időjárás miatt a vendéglátók alaposan bemutathatták a beavatkozásokat, amelyeknek sok esetben már a megközelítése is kihívást jelentett volna mély sár, makacs esőzés esetén.

A wooleri szálláshelyről mindössze húsz perc buszútra volt Belford, ahol elkezdődött a szakmai program, 26-án kora reggel. A tágas legelőkkel, fasorokkal, juhokkal és tehenekkel tarkított klasszikus észak-angliai tájban fekvő kistelepülés alig néhány kilométerre esik az Északi - tenger partjától. A Nurthumberland Countyra jellemző tájhasználat kedvezőtlenül befolyásolja a vízmegtartást, így a településen átfolyó patak, a Belford Burn vízgyűjtőjén a hirtelen érkező nagymennyiségű csapadékvíz régebben gyakran időszakos vízfolyások formájában zúdult le a lankás domboldalakon. Az árvíz nagy mennyiségű hordalékot és műtrágyát juttatott a patakmederbe, ezzel rontva annak ökológiai állapotát.

Alex Nicholson, az Arup tervezőiroda hidrológusa és a természetes árvízkezelési (Natural Flood Management - NFM) specialistája az elmúlt évek egyik legvirálisabb természetvédelmi videójára emlékeztetett, amely azt mutatta be, hogyan változtatta meg a Yellowstone Park ökoszisztémáját a farkasok visszatelepítése. Az NFM megoldások egyik jellemzője, hogy “hagyják a természetet törődni magával”, vagyis, hogy a települések és emberi tevékenységek számára összességében pozitív hatású természetes folyamatokat engedni, sőt támogatni próbálják. Más szóval olyan természetes alapú környezetbarát megoldásokat választanak, amelyek helyben rendelkezésre állnak, ezáltal környezeti terhelésük minimális.

Belfordban 1997 és 2007 között számos alkalommal megáradt a patak, ami megközelítőleg 30 épületet veszélyeztetett. A kistelepülési lokális katasztrófa megelőzése a hagyományos árvízvédelmi létesítmények építésével a magas beruházási költségek miatt a költség-haszon elemzések alapján, nem lenne megtérülő - Más megoldásra volt szükség.

A település mélyfekvésű lakott területeit veszélyeztető villámárvizek biztonságos lefolyását úgy lehet elérni, ha a vízhozamot próbálják csökkenteni. Ennek érdekében lassítani kell a lefolyást tompítva az árvízcsúcsot. Belford külterületi legelőin ezt egyrészt ideiglenes, sekély zöldtározókkal oldották meg, amelyekbe vízelvezető árkokkal tudják a vizet bevezetni és egyszerű, zárható fagátakkal tudják szabályozni a rendszer működését. A vizek gyors lefolyását pedig szintén kis gátakkal szabályozzák, kivezetve a többletvizet a domboldalra, nem hagyva, hogy az eredeti patakmederben, nagy intenzitással levonuljon. A másik tipikus beavatkozás egy egyszerű, nyitott aljú deszkagát, amely bizonyos mennyiséget enged lefolyni, de az árvizet és a nagyobb méretű hordalékot megfogja.

Paul Quinn, a Newcastle Egyetem hidrológusa az alábbi hármas jelszóban foglalta össze a természetes árvízvédelem módszerét:

„Lassítsd - Tárold – Szűrd”

Az előadások meghallgatása és a két helyszín bejárása után egy rövid kirándulásra is sor kerülhetett a tengerparton, ahol a sziklákon Anglia egyik legnagyobb erődvára, Bamburgh őrködik.

A második szakmai napon tovább utazott a csoport dél felé, Pickeringbe, ahol a Beck nevű vízfolyás vízhozamát kell 15 köbméter/másodperc alatt tartani ahhoz, hogy az ne veszélyeztesse a települést, hanem békésen átfolyjon alatta.

A Beck vízgyűjtője nagyrészt természetvédelmi területen van, a nemzeti park erdeinek mélyén. Itt a patakmederre dőlő fatörzsek és megrekedő hordalékfák természetes jelenségét imitálták úgy, hogy helyben vágtak ki néhány fát, és térinformatikai modellezés eredményeinek felhasználásával az arra alkalmasnak ítélt helyszíneken ezeket keresztben egymásra helyezve természetes gátakat emeltek. Támasztékul a magasra hagyott tönkök csonka fatörzsei szolgálnak. Ezek a gátak alul átengedik a vizet, és a törzsek között is van átszűrődés. A cél itt is csak a terelés és a lassítás - a kaszkád effekt elkerülése érdekében tisztes távolságot kell hagyni az ilyen beavatkozások között.

Ugyanennek a megoldásnak egy másik verziója a fatörzsekből emelt völgyzáró gát, amely “faltól-falig” húzódik a patakmeder völgyében, ezáltal természetes duzzasztóként jókora vízmennyiséget megfogva. Ezekből is többet emelnek, a beavatkozáshoz alkalmas adottságokkal rendelkező szakaszokon.

A természet erőivel szövetkezésre jó példa, hogy hosszú előkészítés után hamarosan kísérleti jelleggel, szabályozott körülmények között egy hódcsaládot telepítenek be a vízgyűjtő egy kijelölt felső szakaszán. A kísérleti projekt során a hódok lefolyási viszonyokra gyakorolt hatását fogják vizsgálni.

(https://www.bbc.com/news/uk-england-york-north-yorkshire-45708504)

A hódok természetes módon emelnek és tartanak karban rönkgátakat, amelyek befolyásolhatják az árvízi kockázat mértékét. A hódokat a föld alá is benyúló ketreccel és kerítéssel fogják a kísérleti területen belül tartani, nehogy elvándoroljanak, mielőtt sikerül bizonyítani a tevékenységük hatásait.

Ezek a vízmegtartó megoldások számos magyarországi településen is meglévő körülmények között érvényesülhetnek, ezért valószínűsíthetően adaptálhatók. A megismert angol erdészeti és hidrológiai szakértők pedig a teljes folyamattal kapcsolatban tudnak majd tanácsot adni a magyar küldöttség tagjainak a későbbiek során is. Az NFM megoldások tíz év kísérletezés után most már az angol központi költségvetésben is tételként szerepelnek, amire itthon még várni kell, de a csoport így is erős inspirációkat kaphatott ahhoz, hogyan lehet nagyon költséghatékony és környezetbarát módon hozzáállni a kistelepülési árvízvédelem kérdéséhez.

A csoport az utolsó napon egy rövid yorki séta beiktatásával hazautazott, hasznos tapasztalatokkal gazdagodva, és még inkább megerősödött csapatszellemmel, ami jó alapot adhat majd az új tudások otthoni, hálózatos felhasználásában is.

Készítette: Benedek Gergő, Bernecebaráti Község Önkormányzatának delegáltja, a tanulmányút résztvevője.

A cseh projektekről bővebb leírást itt talál: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu/dokumentumok

Nézzen be Galériánkba (https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu/galeria/kepek/8), ahol további fotókat talál a tanulmányútról.

Tekintse meg a következő videót és tudjon meg többet a Pickeringben megvalósult természetbarát megoldásról: https://www.facebook.com/wwfhungary/videos/361581874663467/ (Forrás: WWF Hungary Facebook oldala)